CSászáron átesett kismamik írnátok pozitívumokat a császár mellett?

Én végig tudtam, hogy császár lesz, mert rosszul feküdt a baba, a végére meg ráadásul lábtartásos is lett. Ma 9 hetes a fiam. Nem szabad elkeseredni, ha császár lesz, akkor úgy jó mindkettőtöknek. Én is császárral születtem, csak akkor még hosszába vágták anyát, engem bikinivonalon. Így 4 nap után hazaengedtek, péntek este szültem, kedd reggel pedig már mehettünk haza. Tényleg jobb, ha lelkileg felkészülsz a császárra, nekem volt időm bőven, így nem ért semmi váratlanul. Az rossz volt, hogy míg a simán szülő nők 2-3 óra múlva már mászkáltak, addig én 24 órás megfigyelésen voltam az örzőben. Az első felkelés sem volt épp kellemes, de utána magamtól mindig egy picit próbáltam felülni és amikor sikerült, a nővér is meglepődött. Amikor az érzéstelenítő hatása elmúlt, akkor szóltam a nővérnek, és adott fájdalomcsillapítót. Amikor pedig kiraktak osztályra, akkor meg a szobatársam segített sokat.

Az első héten viszont még jó, ha van segítséged, nekem pl. a fürdetés ment nagyon nehezen, mert hajolni nem nagyon tudtam és hát a babát meg tartani kell.

A vágás helye szinte nem is látszik már.

Ma már örülök neki, hogy nem hagytak órákig vajúdni, bár ha lehet, akkor a második babámat szeretném természetesen szülni majd, igaz nem adtak rá sok esélyt.

11,03-as válaszolóval ellentétben, engem 12 óra után kitessékeltek az ágyból, és nem segítettek. Azt mondták ezt egyedül kell megcsinálnom. Eléggé fájt, de megérte. A császárosoknak utána fáj, nem előtte. Felépülésem gyors volt, mire hazajöttünk a kórházból (4 napig voltunk bent), már minden ment egyedül. Nekem nem volt említve a császár lehetősége, de sajnos így alakult. Először nagyon bele voltam betegedve, de már nem bánom annyira.

Előnyök:

- Nem tágul ki a hüvelyed, drága urad nem harangozni fog benned (bocsi ha nyers vagyok)

- nem lesz csúcsos feje a babádnak, gyönyörű kerek buksival fog megszületni és élni(sógornőm kislánya 5 hónapos, még mindig csúcsos a feje

- nem lesz gátmetszés, nem fog még hónapok múlva is fájni a szex

- esetemben pedig kislányomnak nem kellett végigszenvednie a szülés gyötrelmeit, az első perctől fogva rettentő nyugodt, kiegyensúlyozott baba volt (nem tudom a kettőnek van-e köze egymáshoz, de környezetemben ezt tapasztaltam, hogy aki nehéz szülésen van túl, annak a babája sírós, rosszul alvó, aki császáros, pedig nagyon nyugodt baba)

11:03mas vagyok. Én sem azt mondtam, hogy 24 óráig feküdtem, mert pénteken este 8 órakkor műtöttek, reggel 5kor pedig már fel kellett ülni, de csak szombat este tettek ki szobára, addig az örzőben voltam. Nekem sem segítettek a nővérek, mondta is, hogy nem azért nem segít, mert szemét, csak nekem kell rájönnöm, hogy hogy jó felkelni, ülni. Én ezért is próbálgattam többször kisebb-nagyobb sikerrel felülni. A szobatársam pedig a táskámból segített kipakolni, meg néha elvette a babát, ha mellettem volt az ágyban és fel akartam kelni, de nem tudtam. Amíg feltápászkodtam, addig elvette mellőlem, hogy nehogy ráfeküdjek, vagy megnyomjam véletlenül.

Nekem még az volt a pozitívum, hogy igaz, hogy utána fáj, de én pl. alig véreztem utána, már a harmadik héten szinte semmi vérzésem nem volt. Akik meg simán szültek, azok azt mondták, hogy nekik 6 hétig tart.

Nekem is jó élmény maradt a császár. A gerincérzéstelenítés nem fájt, én utána kaptam katétert. Az első felkelés nagyon fájt, és még 2-3 napig nehéz volt felkelni, de én már másnap babáztam, jöttem-mentem és nem görnyedve, a tejem 3. nap beindult. 1 hét után már csak kicsit éreztem a vágást, de semmibe nem gátolt, nehezebb dolgok emelgetésén kívül mindent csináltam.

Ne légy szomorú, a végeredmény a lényeg!!!

Sok boldogságot!

8 hetes kislány anyukája

Szia!

Lelkiekben készülj fel a császárra. Ha így teszel, akkor nem lesz semmi gond. Nekem 28 hetesen merült fel a császár lehetősége, mert nagy volta kisfiam és faros. Először nagyon bepánikoltam, majd szép lassan hozzászoktam a gondolathoz, hogy lehet hogy műteni fognak. Annyira megbarátkoztam a gondolattal, hogy a végén már attól rettegtem hogy megszületik hüvelyi úton a babát. Szerencsénkre erre nem került sor. Kisfiam császárral született 3950 grammal és 60 centivel.

Már a csecsemősök is mondták a kórházban, hogy tipikus császárbébi: gyönyörű, tiszta vonásokkal és formás fejecskével. Mivel nem vajúdtam, semmit nem szenvedett.

A műtétről amit tudni kell, már leírták előttem. Nem tagadom, az első napokban piszkosul fájt, de megérte.

Én úgy voltam vele, hogy nekem ezt a lapot osztották, ezt kell szeretni.

Ne tragédiaként fogd fel a dolgot, mert abból jó nem sül ki. Elapadhat a tejed, depressziós leszel, ....

Boldog babázást kívánok!