Anyukák, kismamák mit gondoltok erről? Ki hibázott? Meg lehetett volna menteni?

Hát most nem azért,de ez a történet nem semmi,hogy az anyuka képes volt szembe menni ennyi orvossal,és még ki is akarta őket oktatni!!Az orvosnak ez a szakmája,ezt tanulta,és ha azt mondja,hogy kórházba kell feküdni és császárral kell megszülni,akkor annak úgy kell lenni,mert a dokik tudják,hogy mit kell csinálni!!Nem hülyeségből mondják pl a szülészeten a nővérek is,hogy szülésnél kövessük a szülésznő meg az orvos utasításait,hogy mikor mit csináljunk és akkor nem lesz baj!!Én biztos,hogy azt fogom csinálni végig,amit az orvosok mondanak!!

Szerintem egyértelműen az anyuka volt a hibás,mert hány napot elszórakozott.És még majdnem ő is elvérzett és majdnem oda lett a méhe is a hülyesége és a felelőtlensége miatt!!!

Első babás 25+2 hkm

Nem normális ez a nő!! De nekem már a második bekezdésben nem volt szimpatikus, amikor ő magyarázta meg a diplomás orvosoknak (akik már levezettek egy pár szülést hogy) hogy mit hogyan kell tenni, mikor kell beadni az oxitocint, mitől válik szét a heg és mitől nem.

Csak magát okolhatja ezért az egészért, örüljön hogy a kórházban, ahol előtte az összes dokik kb kikészítette, még fogadták és ellátták egyáltalán.

Remélem a kisfiával azért nem ilyen idióta és felelőtlen és ha beteg, nem a neten olvasottak alapján akarja meggyógyítani és gyógyszer helyett az angyalok erejével szeretné kikúrálni, mert akkor neki sem jósolok hosszú életet..

Ha hagyja hogy megcsászározzák az elején a pici most is él.

Azért ha nekem 4-5 ember mondja hogy feküdjek be biztos nem mondom hogy nem illetve engem a párom vitt volna a kórházba hogy te hülye a gyereked életével játszol...

Csak a pontosság kedvéért:Geréb Ágnes nem kiszállt az elején hanem letartóztatták.

Mielőtt válaszolnék szeretném leszögezni, hogy nem vagyok otthonszülés párti, mert az otthon szülésnek az a lényege, hogy az anya ott érzi magát a legnagyobb biztonságban, ott képes leginkább ellazulni és legkönnyebben világra hozni gyermekét.

Én viszont úgy gondolom, hogy szülés közben bármikor adódhat olyan komplikáció, ami azonnali beavatkozást igényel a gyermekem vagy az én életem megmentése érdekében és ennek tudatában én képtelen lennék otthon teljesen ellazulni.

Ennek ellenére, nem ítélkezem a háborítatlan szülést választók felett.

Minden nőnek joga van eldönteni, hogyan kívánja világra hozni gyermekét és ha ebben a kórházi dolgozók a lehetőségekhez mérten maximálisan támogatnák a nőket, talán kevesebben lennének akik az otthon szülést választják.

Azt, hogy milyen nagy szemléletbeli különbségek vannak kórház és kórház között magam is tapasztalhattam.

Első gyermekemet egy full konzervatív nézeteket valló kórházban szültem,indítással, oxitocinnal, EDÁ-val, antibiotikumos infúzióval a kezemben ágyhoz kötve,gátmetszéssel alig 5-6 órányi vajúdással, míg a másodikat egy haladó szellemű kórházban alternatív vajúdási lehetőségekkel (kád, labda, franciaágy, szülőszék, homeós bogyók)kőkemény 16 órányi szenvedéssel.

Nem kérdés, hogy számomra melyik volt pozitívabb élmény.

Mindezek ellenére nem gondolom, hogy a baba haláláért az anyuka tehető felelőssé, hiszen a korábban elvégzett vizsgálatok alapján nem volt sem ő, sem a baba veszélyben.Még a kitolási szakban sem.

Amiben esetleg hibázott, az az, hogy makacsul kitartott elképzelései mellett, ezzel kiváltva a szülészeti dolgozók ellenszenvét, akik ellenkező esetben talán más döntéseket hoztak volna a szülés során.

Ha igaz, hogy az ő méhének sérüléseit, és az emiatt szükségessé vált műtétet a szülést levezető orvos durva beavatkozása okozta, a baba halálát pedig a beadott Contramal majd az ellenszer beadásának hiánya, akkor nem kérdés, hogy ki hibázott akkorát ami a baba életébe került, és igen, úgy gondolom, hogy meg lehetett volna menteni.

Mindent egybevetve, amin ez a nő testileg-lelkileg keresztülment a terhessége utolsó felében, majd a vajúdása, szülése alatt, az nem mindennapi. Nem vagyok biztos benne, hogy hasonló helyzetben, lelki állapotban én bölcsebb döntéseket tudtam volna hozni és abban sem vagyok biztos, hogy ti , akik ilyen csúnyán elítéltek egy anyát aki mindegy ki hibájából, de elveszítette szeretett kisbabáját akit hónapokon keresztül várt, okosabbak lettetek volna.

A történet másképp is végződhetett volna ha a mai emberekbe picit több empátia, emberség, együttérzés, mások iránti figyelmesség szorult volna, ahelyett, hogy zsigerből elítélünk mindenkit aki másképp gondolkozik mint mi. Gondolok itt legfőképp a szülésznőkre akik feltehetően szintén átélték már a szülés élményét, mert azon ahogyan a férfi orvosok állnak a témához nem lehet csodálkozni, függetlenül attól hány szülést vezettek már le.Nagyon nem mindegy, hogy az ember átél valamit, vagy csak külső szemlélője az eseményeknek.

Az ami ezzel a szegény nővel történt a szülése során, inkább csak hátráltatta a vajúdásban mint segítette volna, holott a szülésznőknek, orvosoknak pont támogatniuk, segíteniük kellett volna, annak ellenére is, hogy nem értettek egyet a nézeteivel.

Tényleg kár ezen agyalni. Az orvosok szerint az anyuka a hibás, a szülők szerint meg az orvosok.

Nekem az egész otthonszülésről az a véleményem, hogy szerintem mindenkiben meg van a vágy, hogy nyugalomban, ismerős környezetben szüljön, de a legtöbbeknek, akár csak nekem, a kórház adja a biztonságot. Mindig az jut az eszembe, hogy régen mennyi anyuka és baba meghalt a szülésben, és ők akkor régen mit adtak volna, ha biztonságban szülhettek volna. Szóval senki nem szereti a kórházat, de a gyerek és a saját biztonságunk érdekében mégis jobb.