Mi a rosszabb, fájdalmasabb a vajúdás vagy a kitolási szakasz?

Nekem egyik sem volt kifejezetten rossz, sőt inkább a 2 közötti rész volt a legkellemetlenebb.

Ugyanis volt majdnem 1 órahossza, amikor már éreztem a tolófájásokat, de mivel a méhszájam még nem tűnt el teljesen, nem szabadott nyomnom, vissza kellett tartanom. Ez volt a legnehezebb, ellihegni, elsóhajtani, miközben azt éreztem, ha nyomhatnék megkönnyebbülnék.

A vajúdás nem volt annyira vészes, nekem rövid is volt és nem is éltem meg fárasztónak, fájdalmasnak sem. A kitolás pedig valóban maga a megváltás volt, mikor végre nyomhattam 1 órás visszatartás után. Bár az elején megijedtem egy kicsit, mert annyira feszített, égetett, hogy valóban féltem attól, hogy véletlen szétrepedek..és emiatt nem is mertem rendesen nyomni, de mikor mondta a dokim, hogy ne féljek, nem fogok, mindenki ezt érzi, ezt KELL éreznem, akkor megnyugodtam és nyomtam, ahogy csak tudtam, és 2 nyomásra kint is volt a Picim. Az egész szülés (vajúdással együtt) 3 óra volt. Nagyon jó élményként maradt meg, és kellemesen csalódtam, azt hittem ennél sokkal nehezebb lesz. Most várom a második babát, ha csak fele ilyen könnyű lesz a mostani szülésem is, már akkor nagyon elégedett és boldog leszek!