Holnap reggel indítanak. Mire számíthatok? Tapasztalatok?

41 hetesen indítottak 1 ujjnyira nyitva, burokrepesztéssel, aztán vártak egy órát, hátha jönnek a fájások, végül oxitocint kaptam egyre nagyobb dózisban (3-szor emelték), rövid kitolás a végén. Összvissz 5 óra volt az egész. Az oxitocin miatt fájt nagyon a vajúdás, de a kitolás már nem.

Nekem indították (burokrepesztés), 2,5 óra múlva megszületett a fiam. A nurokrepesztésnél nem éreztem semmit.

40+6 napon indítottak, az előkészítés után (beöntés) a szülőszobára menet elkezdett folydogálni a vizem, így burokrepesztésre nem volt szükség. Oxitocint bekötötték 7,30kor, alig éreztem valamit, csak a derekamban és mintha övvel húznák össze a hasam alsó részét. Fokozatosan emelték a mennyiséget a dokim is vizsgált, de nem tágultam, fájni nem fájt egyáltalán, csak rossz volt, hogy nem kelhetek fel....Lefolyt majdnem 2 üveg, de a méhszájam nem változott. Fél 4kor leállította a dokim az oxit, a sürgősebb kismamákat előttem műtötték, bennünket 5kor császároztak. Én titkon reméltem, hogy rövid lesz és császár, szerencsére minden úgy alakult, ahogy szerettem volna. Az orvosom is a műtétnél mondta, hogy várhattunk volna bármeddig, a feje nem a méhszájat nyomta, hanem a méh passzív szakaszát. Örülök, hogy nem várt addig, amíg valamilyen érték romlik, köszönhető ez a tapasztalatának, hálás vagyok érte. A legfontosabb, hogy egészségesek vagyunk mindketten! Könnyű szülést neked!

41+2 voltam,bent feküdtem a kórházban akkor egy napja. Közölték,hogy holnap oxiterhelés,ha nem indul meg rá a szülés,akkor másnapra indítanak. Rákötöttek,nem éreztem semmit. Kicsit emelték,keményedtem egyet,keményedtem kettőt és ennél a másodiknál egy pattanást éreztem alul a hasamban,majd azt,hogy valami folyik. Sejtettem,hogy a vizem,de mivel napok óta azt éreztem, szinte állandóan,hogy folyik

* ezért nem éltem bele magam. Aztán jött az orvos,monta,hogy ez biza a víz,megrepeszti még a burkot,aztán mehet a menet. Burokrepesztés után még másfél órát elvoltam,beöntés,tus,telefonálgatás,séta. Ezek után vissza raktak oxira,befektettek a szülőszobára. Nekem 3 perces fájásokkal indult a dolog,nagyon szar volt,nagyon fájt,de meg sem nyikkantam,csak tűrtem,lélegeztem :-) mindent úgy csináltam,ahogy mondták. Megjött a párom,akkor labdára ültem,hogy gyorsabban táguljak. Nem segített,de jó volt,hogy nem kell feküdnöm és masszírozzák a derekam :-) aztán még durvábban fájt,ekkor már kb.másfél percenként jöttek a fájások,nem kaptam semmit,amitől kevésbé fájt volna,sőt. Gyorsítót kaptam,ezután még ezerszer rosszabb lett (pedig azt hittem jobban már nem fájhat semmi),de még itt sem jajjogtam,sem semmi,egyszer csúszott ki egy b.szki a számon,akkor is csak a párom volt ott :-) kézzel tágított a doki,az nagyon szar volt,mert pont fájáskor csinálta és így elviselhetetlen volt. Aztán a burokrep.-től számított 6 órán belül meglett a fiam. A varrás rosszabb volt,mondtam is a dokinak,inkább szülök meg kettőt,de ezt hagyjuk ki :-D

Nekem is burokrepesztéssel indították, ekkor három újnyira voltam nyitva, majd rátágított kézzel ami nagyon fájt. innentől kezdve négy és fél óra alatt lezajlott a szülés. Ebből csak két órát fájt, mert utána megkaptam az epidurális érzéstelenítést.

41. héten indítottak bő 1 ujjnyiról. 11:30 kor kötötték az infúziót, 14 körül bukot repesztettek, Sajnos a vége vákuum lett, de 18:34re meglett a fiam.