Nektek hogyan indult be a szülés, mikor fájásokkal kezdődött?

Nekem éjfélkor kezdődtek,enyhe hasgörcsök,kb fél óránként. Ez sűrűsödött,reggel 5-6 körül már 10 percenként jött és már erősek voltak. 9-kor már 6 percenként,igen erősek. 11-12-kor 5 perces,már alig birtam ülni-felálni,de még sokat sétáltam. 12-kor elfolyt a magzatviz,ezután már nagyon fájt,mentem a szülőszobára,beöntés,zuhany,ekkor már legörnyedve mentem,szinte egybefüggő fájásokkal. 14 óra 15 perckor megszületett a kisfiam. Első baba.

Mintha az előző választ én írtam volna. Pár nappal a szülés előtt erősödő jóslófájások egyszer csak 10 perces stabil fájásokká lettek, 2 óra múlva már 3 percesek voltak, aztán 4 óra múlva folyt el a magzatvizem szintén 3 perces fájásoknál. Ehhez képest 12 órára született meg a lányom.

délelőtt 1/4 10-kor elolyt a magzatvíz,1/5 11-re beértünk a kórházba.Nem igazán voltak fájásaim,így nem is nagyon tágultam,csak szűk 2 ujjnyira.15 órakor bekötötték az oxitocint,utána brutális fájásaim lettek 17:00-kor megszületett a kislányunk.

Féltem, hogy nem fogom tudni, hogy mikor van itt az idő. A kiírt napon reggel fél 5-kor kimentem pisilni. Visszafeküdtem, és akkor jött egy fájás (más volt, mint a jósló). Aztán pár perc múlva még egy, aztán még egy, még egy. Mondtam a férjemnek, hogy ez gyanús. Elkezdtem számolni a fájások közti időt. 8 percenként jöttek. Zuhany -hátha csak jósló-, de nem múlt el. Aznap nagyon hideg volt reggel, kocsink felmondta a szolgálatot, mentőt kellett hívni. Normál esetben 10-15 perc alatt ideért volna, de mi több, mint 1 órát vártunk rá. Ez kb. reggel 7-fél8 körül volt. Szüleim felpattantak a HÉV-re, mert az ő kocsijuk sem indult be, ideértek a mentő előtt, így a fiamat nem kellett a szomszédba vinni. A mentőben kb. 5-6 perces fájásaim voltak. A kórházba kb. 45 perc alatt értünk mentővel. Vizsgálatok, vérvétel...stb., közben 3 percesek. Aztán a második méhszájvizsgálat után már 1-2 percesek voltak a fájások (csillagokat láttam), így telt el 3 óra. Szóltam a szülésznőnek, hogy csináljon valamit, mert kegyetlenül fáj. A férjem kezét majdnem eltörtem, annyira megszorítottam az egyik fájásnál. Jött a szülésznő valamilyen masszázsolajjal, megmasszírozta a derekamat, ami nagyon jól esett, csak hát ismét 8 perces fájások lettek utána. Megvizsgált a doki, 12 óra vajúdás alatt összesen másfél ujjnyit tágultam. Volt már egy császármetszésem, ezért nem kaphattam fájáserősítőt, fájdalomcsillapítót. Végül császármetszés lett a vége, de nagyon gáz volt. A gerincérzéstelenítésnek kb. 5-ször estünk neki, mert akkorra ismét nagyon sűrű fájások voltak, és meg kellett várni a két fájás közti időt. Egyébként nem folyt el magzatvíz.

A kiírt idő után három nappal hajnalban mikor kimentem pisilni, éreztem, hogy fáj egy kicsit a derekam. Azt hittem, hogy attól, hogy már nagy a baba. Délelőtt 9 körül kezdett gyanús lenni,mintha ismétlődnének a fájások. Elkezdtem írni, és kiderült, hogy kb. 8-10 percesek. De csak olyan menstruáció szerű görcsök voltak. Késő délután szóltam a férjemnek, hogy most már induljunk. 4 perces fájások. Kórházba este háromnegyed hatkor vettek fel és hét órára meg is volt a kislányunk. Csak este 6-tól fél 7-ig voltak olyan fájásaim, amit elképzeltem szülésre, előtte végig nem voltam benne biztos, hogy most akkor szülök.

Lassan kezdődött, olyannyira, hogy rá sem jöttem, hogy az az. A derekam fájt, és nem gondoltam semmi extrára, a végefele már sokat fájt a derekam időnként. Nem tudtam aludni rendesen, fájt, majd megszűnt, s ahogy elszundítottam megint rákezdte. Éjjel négykor feladtam, hogy próbáljak aludni, felkeltem és sétáltam, majd elmentem a vécére, és kicsit véres volt, akkor jöttem rá, hogy valószínüleg indul. Ötre értem a kórházba, fél hatra vizsgáltak meg, s addigra már hét centire nyitva voltam. Amíg burkot nem repesztettek csak a derekam fájt, s kicsit sugárzott előre a méhem fele, de utána már jöttek a tolófájások, és fél hétre megvolt a kislányom.

Éjszaka voltak 10 perces fájásaim, de enyhék, nem volt vészes. Ez elmúlt. Reggel mentünk amnioszkopiára ekkor is fájdogált néha, de semmi vészes. Haza mentünk, egész nap fájt össze-vissza, de még mindig enyhe volt. Du.2 óra körül kezdett erősödni. Először 15, majd 8 perces fájások voltak. Du.5-kor indultunk a kórházba 6 perces fájásokkal. Megkaptam 6körül a beöntést. Innentől fájt jobban. Negyed nyolckor burokrepesztés, oxytocin , és negyed9-kor megszületett a kisfiam. Az egészből az oxy utáni rész fájt úgy igazán, előtte teljesen light-os volt:). A vége meg olyan rövid volt, hogy pikk-pakk túl voltam rajta.