A szülés látványa tényleg csökkentheti a későbbiekben a nemi vágyat az apukákban a partnerük iránt?

szia!

Az apuka a szülő nő fejénél áll, akinek a "lenti" részeit paravánnal választják le. Ilyenkor a legtöbb - ezt bevállaló apuka- annyira együttérez a párjával/feleségével, hogy még a "csúnyán", magzatmázosan előhúzott baba látványa se "készíti" ki, örül, hogy végre kint van. A legtöbb apuka szerint hatalmas élmény; nagyon kevés mondja azt, hogy "ezt többet neeem". Na szóval: nem látja konkrétan azt, hogy hogy jön ki a babó (hacsaknem videózza, de akkor gondolom , nem is "fél" az ilyenktől alapban); tehát nem látja kiszolgáltatva és "széthúzva" a párját.

Szia!Személy szerint nagyon rosszul érintett volna,ha a párom így viselkedik....Mert azt hiszem,ezt a problémát az apukák maguknak kreálják.Ott valami hibádzik,hidd el...Egy kapcsolatban,ahol minden jól működik,harmónikusan éltek és szereted a párod,nem fordulhat elő ilyesmi.Sokan élnek egy pasi mellett és nem is ismerik..de ez már más..

Szóval biztosan léteznek ilyen esetek,sajnálom,ha erről hallok...és szégyellje magát a férfi,aki így gondolkodik.

OFF:Kisfiunk születésekor a párom mindent látott,a vágást,a varrást...és később ő mesélte el a legapróbb részleteket is,amire már nem emlékeztem.

A házasélettel semmi gond,éppen úgy kívánjuk egymást mint előtte...

Mielőtt még BÁRKI is elítélne miket és a kapcsolatunkat ismeretlenül: A férjemmel 12 éve élünk együtt, nagyon nagy szerelem volt és most is ugyanúgy imádjuk egymást. Jelenleg a 3. babánkat várjuk. Egy kezemen meg tudom számolni, egy évben hányszor vitázunk össze.

20 évesek voltunk mikor megszületett az első gyermekünk. Hamar jött, nem volt tervezett, bevallom, felelőtlenek voltunk-állandóan csak szexeltünk és az egyik hónapban később kezdtem el szedni a fogamzásgátlót. Szüléskor a párom bent szeretett volna lenni. Nem volt paraván, látott is mindent. Annyira nagyon sajnált és hogy nem tud segíteni rajtam, szinte érezte a fájdalmat amikor gátmetszés volt(pedig én nem éreztem), hogy teljesen összetört. Heteken át nagyon aggódott, hogy hogy érzem magam és mennyire nagy fájdalom lehetett.

Kb 8 éven át úgy lecsappant a szexuális életünk a szülés miatt, hogy töredéke lett annak ami volt. Mondjuk még így is sokat "témán" voltunk, de már nem napi 4-5x.

Az én férjemre így hatott. A másodiknál 8 év után már kértem, hogy kitoláskor ne is jöjjön be. Mikor már éreztem a tolófájásokat, megkértem, hogy most menjen ki. De olyan sokkot kapott, hogy nem bírt megmozdulni az előző szülés élménye miatt, hogy most mi következik. Rá kellett kiabálnom, hogy végre észhez kapjon és kimenjen.

A szexuális életünk örökre megváltozott az első szülés óta. Talán ha később vállaljuk be, nem olyan fiatalon, vagy jobban felkészülünk rá, akkor nem így alakult volna.

Én megértem Őt, mivel nekem is hasonló élmény volt átélni az első szülést.

Nem értem a lepötyözést...:( első vagyok.

Az én férjem is bejön majd és nem akarom , hogy "premier"ből lásson mindent. (pl. úgy tudom császárosnál nem is engedik, hogy a papa bent legyen) Néztem tv-ben szülést , engem is sokkolt volna, ha folyik ki minden előttem....És igen , egy kismama kiszolgáltatott olyankor; ha bevalljuk, ha nem. Legyen ott, fogja a kezem , bátorítson. Ettől még nem hiszem, hogy valakiben csökken a nemi vágy. Minden megbeszélés kérdése. Ha valaki nem szeretne bent lenni, akkor nem szükséges "rávenni".

Az én párom is benn volt szulesnel, nem takartak el semmit, latta azt is, ahogy a baba feje megjelenik majd kibujik, es a kis testet is latta elobujni, ennek ellenere meg most is megkonnyezi ha eszebe jut, o ezt a legszebb es legnagyobb dolognak tartja a Foldon, semmiert sem adna oda az erzest es a latvanyt, engem pedig hosnek tart:)A szexualis eletunk pedig tobb mint jo, mint mindig is volt:)Ugyanugy, sot neha meg jobban is kivan, mint elotte:)

6hós kisfiu mamija