Mikor kezdtetek el esti mesét mondani a babátoknak?

Verseket, ritmusos mondókákat már nagyon hamar kezdtem neki mondani, pár hónapos korától, attól a pillanattól, hogy elkezdett figyelni arra, amit mondok. Pici korban, amikor még nem tud beszélni, érdemesebb egyszerű nyelvezetű, rövid mesékkel kezdeni, (az sem hátrány, ha a mesekönyv tele van színes képekkel, és együtt nézzük a babával) és aztán egyre hosszabb, egyre bonyolultabb képi világú mesékkel folytatni. Kb. másfél- két éves kora óta minden este van mese nálunk, és míg eleinte pár perc alatt végeztünk egy mesével, mára már több tíz percen át kergetjük a sárkányt, vagy éppen harcolunk a robotokkal. Könyvet nem használunk, a mesét a fiam rendeli, ő határozza meg, miről szóljon. Hasznos, mivel már most a legügyesebb versmondó az oviban, hatalmas a képzelőereje, és a szókincse is nagy, szereti a meséket, az irodalmat. :)

1 évesen kezdtük,bár a képek kötik még le inkább és lapozgat közben,de mindig mesélem melyik képen mi történik.

Először csak a képeket meséltem el neki, de kifejezetten mesekönyvből olvasni a mesét 2 évesen. Ekkor már érdekelte, lekötötte hosszú percekig. Most 3 éves, este mindig meseolvasás van, de fél óra után én dobom be a törcsit, ő még hallgatná. Bogyó és Babóca, Anna Peti, Boribon, Kippkopp, ilyesmik

1 évesen, ahogy az esti szopit elhagytuk, az esti mesét hoztuk be az esti programba.

Másfél évesen, főleg mondókákat és verseket. Nappal is olvasunk, de esti rutin kb15 hónaposan lett belőle. Most 22 hónapos, a kedvence Weöes Sándortól a Bóbita. A mesék még nem érdeklik, szerintem majd jövőre.