A legjobb barátnőm rám számít a szülőszobán, aminek nagyon örülök! Voltál már így? Mire figyeljek, készüljek?
sziasztok! a legjobb barátnőm nem híve az apás szülésnek (és a férje sem szeretne bent lenni) és nagyon szeretné, ha én lennék mellette a nagy napon. boldog vagyok, hogy számít rám.
nekem van két kicsi gyerekem, de tudjátok, szülni és szülés mellett támogatni valaki két különböző dolog.
szerintetek hogyan készüljek erre a közös élményre? (remélem, neki könnyebb lesz, az én szüléseim elég extrém nehezek voltak)
köszi, ha írtok! már most izgulok, pedig csak októberben várható a kislegény!
hűha,én is hasonló cipőben járok,barátnőm augusztus közepén szül,bár ott apás szülés lesz,én csak a folyósón leszek,de már előre izgulok
bocsi az offért
Én különösebben nem készültem, csak lelkileg:)
Annyiban tudsz neki segíteni, hogy elviseled őt, és igyekszel mindent úgy csinálni ahogy kéri.
És ha nagyon elhagyja magát, akkor tedd helyre, valószínű elküld a ..csába, de hatásos lesz, és utólag meg fogja köszönni:)
Csak fogd a kezét, és mutasd, hogy lélegezzen, legyél határozott, de ne erőszakos, és ne idegesítsd fel magad semmin.
Fantasztikus élmény lesz, majd meglátod:)
Szerintem nem kell semmivel készülnöd. Nálam is a barátnőm volt bent szülésnél , mi beszélgettünk, ameddig tudtam és ez nagyon jó volt mert így sokkal gyorsabban telt az idő és nem az órát figyeltem folyamatosan. A végén meg már oly mindegy ki van a szülő nő mellett , legalábbis nekem ott már mindegy volt mert nem voltam teljesen képben(elhúzódott a kitolás).
Szerintem majd adja magát a helyzet, a lényeg , h ott vagy vele és támogatod.
hát sztem ott lenni lehet durvább mint szülni. :)
én nagyon nehezen viselem ha vki szenved a környezetmben, nem vagyok jó vigasztaló, bár sajnálom, de nem tudom úgy kimutatni. szóval én alkalmatlan lennék rá. amúgy emlékeim szerint a férjem aki benn volt a szülésnél, nem csinált semmi különöset, csak ott volt, és ez magában már megnyugatott, erőt adott. ha épp jött a fájás, rátámaszkodtam, rátámasztottam a vállára a homlokom, szorítottam a kezét ...a végén meg amikor már nagyon durva volt, neki mondtam, hogy meghalok, meghalok nem bírom. nem emlékszem akkor mondott e vmit, ha igen mit sztem nem mondott semmit, csak szorította ő is a kezem. nem is vártam h mondjon bármit, mit lehet erre. fájások közt meg tudtam vkienk panaszkodni meg beszélni vkivel.
könnyű szülést a barátnődnek! :)
köszönöm mindenkinek! igen, igyekszem lélekben felkészülni. az lesz a legfontosabb, hogy higgadt maradjak, mert ő terhesen is tipikus pánikolós kismama :D remélem komplikációmentes lesz a terhessége vége és könnyű szülése lesz.
valahogy jobban izgulok miatta, mint anno a saját szüléseim miatt :D
Sziasztok! Megszületett a barátnőm kisfia! Kemény, hosszú vajúdás volt, a végén császárral. Életem legmeghatóbb élménye!
Ha gondoljátok, itt leírtam:
Mindenkinek köszönöm, aki írt korábban, tényleg arra volt szükség, amiről írtatok! Nagyon büszke vagyok a barátnőmre!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!