Most néztem a karcagi szülészet honlapját. "szülés után azonnal megkaphatom a babát: igen". Mikortól van ez? Vagy még mindig úgy van, mint 2 éve, hogy fél percre megfoghattam, majd nem is láttam fél napig?

Sajnos nem mindig a valóságot hirdetik.

Karcagot konkrétan nem tudom, de pl. Miskolcot igen, hogy a fele sem teljesül annak, amit mondanak, ígérnek, írnak!

Anno olvasgattam a neten a szülészetekről, a bababarát minősítés feltételeinek teljesüléséről, és a kismamák véleményéről. Hát mit mondja, "kissé" eltért, amit az osztályvezető főorvosok nyilatkoztak attól, amiket a kismamák mondtak! Pl. a gátmetszésről és egyéb beavatkozásokról, a kisbaba odaadásáról, köldökzsinór elvágásáról, cukros víz adásáról...

Elszomorító!

A karcagi kórházról a neten alig találtam valami véleményt. Jó lenne ha valaki megosztaná a tapasztalatait és nem csak kérdésekkel lennének tele az oldalak. (és nem az "ismerősöm ezt mondta, így volt vele" típusú válaszok, hanem a konkrét, megtörtént események érdekelnének.)

Sok helyen torz képet kap az ember egy-egy kórházról, mert nem az ott szülő édesanyák írnak, hanem az ő ismerőseik, akik csak hallották a történteket, s mint ahogy a pletyka is színezve születik, ezek a történetek is "fel vannak turbózva", főleg, ha rossz a sztori. Csupa ijesztő dolgot lehet olvasni...

Egyébként meg úgy gondolom, hogy aki bemegy egy kórházba, tudni kell viselkedni, udvariasnak lenni. Nekem nyáron a sürgősségire kellett mennem, bőgtem, mint egy csecsemő, mert annyira fájt a sebem, amit akkor szereztem. Hajnali 2:45 volt (!), amikor bementem, de kívántam jó estét, bemutatkoztam és elmondtam mi történt, kértem hogy segítsenek, de nem hisztizve, hanem összeszedtem magam. Annyira kedvesek voltak!!!

Ha kiabálva, hisztizve, a fél kórházat álmából felüvöltve toppantam volna be nem zártak volna a szívükbe biztos.

Vessen meg bárki ezért, de szerintem a betegen is múlik..

(Szerencsére olyan alkat vagyok, hogy ha rossz kedvem van, vagy haragszok egy emberre, akkor nem a másikon vezetem le, vagy vetítem ki rá. Aki nem ártott nekem azzal kedves vagyok, hiszen semmi okom bunkónak lenni....)