Császármetszét után. Valaki feldolgozta már teljesen? Hogy sikerült?

Én ezért rettegtem a túlhordástól...mert ha nem jön időben a baba, akkor sokszor megindítják a szülést...és ez a legrosszabb. Na és persze túlhordtam, indították, nem tágultam, császár. :(

Ez 5 hónapja volt, és már elfogadtam, hogy így történt, de nem vagyok boldog tőle, és nem tudok rá szépen gondolni.

egyetértek Tóth Bernadett minden szavával, lesz@rom, hogy kivették belőlem a gyereket, nem érzem a (bármilyen) szülés fogalmát természetfeletti kielégülésnek. Megvan. Itt van. És imádom.

Tervezzük a kistesót, kis korkülönbséggel, éppen azért, hogy ő is császáros legyen.

Szia, nekem is nehéz volt feldolgozni, én is rossz anyának éreztem magam, pedig ha úgy vesszük éppen csak a kitolás maradt el, mert elakadt a szülőcsatornában és SOS császár lett. Én sem döntenék másként, ha belegondolok ép ésszel éppen letojom hogy nem term.úton született meg, és hálát adok az égnek hogy egészséges, de mégis bennem volt egy rossz érzés, egy hiányérzet, hogy még ezt se tudtam megcsinálni, ja és körülöttem is mindenki term. úton szült, anyukám is folyton azt mondta: majd meglátod ha hasadra teszik minden fájdalom elszáll, én nem hallottam felsírni mert altattak és kb. 5 óra múlva láthattam először, na már akkor azt gondoltam hogy cserben hagytam.

Most lassan 2 évre rá, már egyáltalán nem érdekel és lehet ha azt mondanák hogy vajúdás nélkül mehetek császárra beleegyeznék, mert tudom hogy így is úgyis együtt leszünk és imádni fogjuk egymást, hogy hogy jön világra nem sokat számít a későbbiekre vonatkozóan! Én tudtam szoptatni 15 hónapig, a császár sebem 5 nap múlva cseppet se fájt, úgy mentem vissza a kórházba hogy kiszedjék a varratokat, mert 4 nap után hazaengedtek, szóval még ebben is szerencsés vagyok abszolút nem szenvedtem meg utána.

nem rossz indulatból mondom ez csak az én véleményem.

nem mindegy hogy hogy születik az a várva várt kis baba akit 9 hónapig a pocakodban hordtál???én természetes úton szültem igaz de abszolút nem akadtam volna fent azon ha császár lett volna mégis.a lényeg hogy ne legyen semmi baja.

Az viszont elég furcsa amit az orvos csinált.nem igazán foglalkozott veletek.az nem volt szép tőle.szerintem is válts orvost!

6 hós kislány anyukája

nekem is császár volt, elment reggel a magzatvíz, délig se volt fájás. egykor kaptam oxit, emelt adagokban, semmi hatás, se tágulás, egész nap unatkoztunk a férjemmel. Aztán hümmögtek, öt orvos is megvizsgált, mindenki császárt javasolt, a babám alig mocorgott.

Nem féltem, tudtam, hogyha ott nem jön ki, akkor itt fog.

Este fél hétkor lett meg a fiam, kétszer a nyakán a köldökzsinór, és a köldökzsinór nem is nyúlt. A doki mondta, érdekes, hogy a természet nem kínzott fájdalmakkal, tudta, hogy nem tudnám megszülni.

Viszont ő azt mondta, ha egy éven belül jön tesó, akkor császár, ha utána, akkor simán indulunk neki. Ifj. Dr. Petróczi, a Jánosban van.

Maga a császár utáni fájdalom a legnagyobb volt amit valaha éreztem, pedig már sokféle marhaságra műtöttek. De rengeteget sétáltam és nagyon hamar regenerálódtam.

Ahogy a barátnőm leírta a sima szülésélményét, valahol nem bánom, hogy nem kellett azt a fajta fájdalmat (is) pluszban még mellé megtapasztalnom.

Ne foglalkozz vele ki mit mond, voltál terhes, lett egy gyereked, ennyi.