Mi a különbség az epidurális érzéstelenítés és az EDA között? És mi az spinális érzéstelenítés?

[link]

Annyiban hasonlít a kettő, hogy mind e kettőt a gerincbe adják. Annyi a különbség, hogy az eda-t folyamatosan adagolják, a spinálisnál egyszeri dózissal érik el a hatást. Az EDA-t használják szülés közbeni fájdalom csillapításra, ritkábban császármetszésnél is. A császármetszéseket (főleg az előre tervezetteket) jellemzően spinális érzéstelenítéssel végzik.

Ezt találtam a dokim honlapján:

Az epidurális fájdalomcsillapítás (EDA)

Jelenleg ezt a fájdalomcsillapítási módot tartják világszerte a leghatékonyabb és legoptimálisabb szülészeti fájdalomcsillapító eljárásnak.

Angolszász tapasztalatokra támaszkodva 1976-ban vezették be hazánkban, a Péterfy Sándor utcai Kórház szülészetén, a lumbális epidurális érzéstelenítést (EDA). Dacolva a szakma és a kollégák ellenállásával, valamint a szülőnők ismeretlentől való félelmével a módszert egyre többen elsajátították, míg végül a szülőszobai munka elmaradhatatlan, alapvető részévé vált.

Az EDA lényege: a szülési epidurális érzéstelenítés során a gerinc közelébe juttatott érzéstelenítő szerrel csillapítjuk, illetve megszüntetjük a szüléssel kapcsolatban fellépő fájdalmakat, miközben a méh tevékenysége zavartalanul folyik tovább.

Az érzéstelenítő szert az ágyéki csigolyák magasságában behelyezett vékony kanülön (műanyag cső) keresztül adagoljuk. A kanül bevezetése nem okoz több fájdalmat, mint amennyi egy injekció beadásakor fellép. Az érzéstelenítő szer adagja szükség szerint ismételhető, a fájdalomcsillapítás a szülés hosszától függetlenül mindvégig fenntartható.

Az EDA, néhány kivételtől eltekintve csaknem minden szülőnőnél alkalmazható.

Alapvető feltétel , hogy a szülőnő kérje a fájdalomcsillapítást. A szülőnők egy része már a vajúdás elején igényli, mások csak a szülés előrehaladtával érzik úgy, hogy fájdalomcsillapításra szükségük volna.

Kifejezetten ajánljuk az EDA-t azoknak a szülőnőknek, akik valamilyen fizikai terhelhetőséget csökkentő megbetegedésben szenvednek (pl. terhességi mérgezés [ún. toxémia], magas vérnyomás, rövidlátás stb.), vagy amikor a magzat fokozott védelmet igényel (pl. koraszülés, ikerszülés, stb.), valamint ha előre tudjuk, hogy a szülést követően beavatkozásra lesz szükség, illetve, ha a szülés várhatóan császármetszéssel fejeződik be.

Az EDA kialakítása időigényes feladat , ezért amennyiben a szülés fél órán belül lezajlik, a technikai kivitelezésnek nekifogni nem érdemes.

Az EDA számos előnyt nyújt a vajúdó és a magzat számára egyaránt.

A fájdalom kikapcsolásával csökken a szorongás és a félelem, a stressz megszűnésével:

csökken az energiafelhasználás,

normalizálódik az anyai pulzusszám,

szabályossá válik a légzés,

ezzel javul az anyai és magzati szervezet oxigénellátása,

javul a méh vérellátása,

a méhösszehúzódások rendeződnek és

a szülés rövid úton lezajlik.

A hüvely és a gát izomzata ellazul, mely különösen a fokozott védelmet igénylő koraszülöttek és kissúlyú újszülöttek esetén jelentős.

Az esetleges gátmetszés illetve annak a szülés utáni ellátása fájdalmatlan.

Az EDA során alkalmazott érzéstelenítő szerek a fájdalom csillapítása mellett különböző mértékben hatással vannak az alsó végtag izomműködésére is, mely a láb zsibbadásában, elgyengülésében jelentkezik. Ennek következtében a szülőnők a vajúdás alatt ágyhoz kötöttek. Felmerült az igény olyan módszer kialakítására, melynél a szülőnő mozgásában nem korlátozódik. Ennek érdekében kidolgoztuk az ún. "sétáló EDA"-t, ahol a fájdalom csillapítás megtartása mellett az izomerő csaknem teljes mértékben megtartott marad.

A legújabban forgalomba került érzéstelenítőszerek már ennek az elvárásnak próbálnak eleget tenni.

A szülészeti fájdalomcsillapítás céljából kezdett epidurális érzéstelenítés könnyen átalakítható műtéti érzéstelenítéssé, akár hüvelyi szülésbefejező műtétre (vákuum, fogó), akár császármetszésre van szükség.

Császármetszésnek érzéstelenítése nem tartozik az aneszteziológusok legkönnyebb feladatai közé. Egy időben két ember, az anya és a magzat érdekeit figyelembe véve kell a műtéthez a legmegfelelőbb érzéstelenítési módot kiválasztania. Amennyiben kellő idő áll rendelkezésre elsősorban az epidurális érzéstelenítési módszert választjuk, mint a legideálisabbat és legkíméletesebbet a rendelkezésre álló lehetőségek közül (altatás, spinál anesztézia, EDA). A szülőnő a műtét során ébren van, újszülöttjét azonnal megnézheti, a hüvelyi szüléshez hasonlóan részt vesz a szülésben. Az altatás során, az altatószer újszülöttnél kialakuló hatásaival is számolnunk kell. A műtéti utáni fájdalomcsillapítást az EDA kanulön át adott fájdalomcsillapítóval biztosítjuk,

A lumbális epidurális anesztézia kiválóan alkalmas nőgyógyászati hüvelyi műtétek érzéstelenítéséhez is. Előszeretettel alkalmazzuk hüvelyi méheltávolításhoz, valamint egyéb nagyobb szeméremtesti beavatkozásokhoz.

A közhiedelemmel ellentétben az epidurális érzéstelenítés nem okoz:

bénulást,

derékfájást.

A valósághoz hozzátartozik, mivel a Magyar Aneszteziológiai Szakmai Kollégium kizárólag aneszteziológusoknak javasolja a szülészeti EDA végzését, klinikánkon személyzet hiányában nem valósítható meg az állandó EDA biztosítása. Ezért akinek erre van igénye, jobb, ha időben egyezteti ezt kezelőorvosával.

Spinális anesztézia

Kivitelezése, javallatai és ellenjavallatai szinte azonosak az EDA-val, azonban jelentős eltérések is vannak:

a tűvel nem csak az epidurális teret érjük el, hanem mélyebbre, egészen a gerincburkon át a gerincet körülvevő agyvíz térig (liquor térig) hatolunk. A gyógyszer közvetlenül az agyvízbe kerül.

Kevesebb gyógyszer szükséges

Gyorsabban és mélyebben áll be az érzéstelenség.

Hátránya, hogy nagyon gyakori a hirtelen vérnyomásesés és az érzéstelenítés utáni, akár napokig is eltartó fejfájás.

Leggyakrabban császármetszéshez alkalmazzák, ha az EDA nem kivitelezhető vagy gyors érzéstelenítésre van szükség.

Remélem, tudtam segíteni :)