Ha császármetszéssel szeretném világra hozni a gyerekemet, minden szülészorvos igent mond rá vagyis vállalja? Akkor is elvégzik, ha nincs egészségügyi akadálya a szülésnek, egyszerűen csak így döntött a kismama?

Nem tudom, hogy van az állami kórházban, gondolom, ha fizetsz zsebbe a fogadott dokinak, elméletileg lehetséges.

Drágább magánkórházban minden további nélkül.

"felvágnak, szépen kipakolják a belső szerveidet (belek, stb.), kiszedik a babát, majd bepakolnak" idezet a msodik valaszolotol!

Hat ez a hulyeseg senkinek nem tunik fel?

ha te csaszarral akarsz szulni akkor tuti hogy megolhato...ha a jelenlegi orvosod nem akarja akkor keresel majd egy masikat...van az a penz! Keszulj fel hogy a nagy hos anyak ezert a kerdesert le fogjak harapni a fejedet! En is csaszaros voltam es tuti hogy a masodikat is csaszarral szulom majd...3 nap utan sajat felelossegre kijottem a korhazbol es rohangaltam a babammal otthon mint akinek semmi baja sincs. A baratnom aki termeszetesen szult meg 3 het mulva sem tudott fajdalom nelkul leulni a budira. Ha csaszart valasztasz akkor lehet hogy lemaradsz a egy konnyu szulesrol de epp ugy lehet hogy neked nagyon fajdalmas szulesd lenne...ezt nem fogod megtudni. Ha mar eleve igy akarsz szulni akkor tudatosan keszulj ra es ne izgulj mert nem olyan borzaszto...attol fugg csak hogy kinek mekkora a fajdalomkuszobe.

Járd körbe a lehetőségeket, de hagyd meg magadnak a változtatás jogát. A hüvelyi szülésnél simán regenerálódnak a dolgok odalent, hisz erre van kitalálva! Az unokatesóm felesége szült császárral, igaz nem ő választotta, hanem muszáj volt, mert természetes úton ő is és a baba is veszélyben lett volna, hiába tartott ki a végsőkig, hogy hüvelyi úton szüljön. A műtéti heg nem tűnt el neki sajnos, és a császáros utóhatások miatt nem is akar több gyereket vállalni.

Én speciel már a szülőágyon úgy éreztem, hogy jöhet a következő, pedig első gyerek, és 3 hónappal a szülés után már ugyanúgy érzem magam, mint a terhesség előtt.

Szerintem egyéntől függ, hogy ki hogy éli meg a szülést, nemcsak a fájdalomküszöb számít, hanem hogy mennyire veszed "lazán" a dolgokat. Olyan mennyiségű boldogsághormon szabadul fel benned, mikor kicsusszan a baba, és olyan büszkeség tölti el az embert, hogy ő ezt megcsinálta és képes volt rá, hogy az valami fantasztikus! Igaz, nekem 6 és fél órába telt, mire kijött a baba, de ebből csak 1 óra volt durva, de mivel ott meg kissé önkívületi állapotban voltam, utólag visszagondolva azt mondanám, az sem volt vészes. A szüléssel kapcsolatban semmi negatív élményem nincs! És az a furcsa, hogy ha ránézek a kislányomra, aki egyre nagyobb és nagyobb, már hihetetlennek tűnik, hogy belőlem jött ki, főleg azért, mert ha tükörbe nézek, vagy ha szeretkezünk a férjemmel, nem látok, nem érzek semmi különbséget a terhesség előtti állapotokhoz képest.

Hányadik hétben vagy egyébként?

kedves kérdező

amikor terhes lettem,az egész terhességem alatt azt terveztem,hogy lefizetem a dokit,hogy császározzon meg.nem a szenvedés miatt,mint te,hanem féltem,hogy baja lesz a babámnak szülés közben.a végén olyan hirtelen megszületett,hogy nem is gondolkoztam a császáron.utólag azt mondhatom,hogy örülök,hogy nem császár lett.már aznap ültem,a babámat teljesen el tudtam látni.amikor hazajöttünk,két hét múlva mindent ugyanúgy tudtam csinálni,mint előtte.azonnal ment volna,csak a családtagok kímélni akartak,és a kaját is rendeltük addig.a babának is jobb a természetes szülés,nem véletlenül lett kitalálva.nem vagyok császár ellenes,de az mégiscsak egy komoly hasi műtét,mindenféle szövődmény veszéllyel.az,hogy néhány ismerősödnek kutya baja nem volt,az nem jelenti azt,hogy neked sem lenne valami szövődmény,vagy nem fájna nagyon.azért ne válaszd a császárt,hogy ne szenvedj,én ezt önzőségnek gondolom