Sürgősségi császár, ha nem sikerül megszülni?

Engem nem irtak csaszarra, 4200 grammos, 55 centis gyereket szultem vegul termeszetes uton.

150 centi, akkor 60 kilos nokent, de amugy 45 vagyok :D Gatmetszes volt, de ennyi, gyorsan gyogyultam.

Minden azon mulik tenyleg, hogyan tudsz tagulni. Ha szules kozben barmi van, az orvosok merlegelnek es megcsaszaroznak, ha kell.

Apás szülés lett volna. Éjfélkor elfolyt a magzatvíz zuhatag-szerűen. Felhívtuk a kórházat,kijött a mentő. Ott pár óra után kaptam oxit,mert nem indult meg semmi. Meg beöntést. Ez utóbbi nem volt mumus,nem fájt, nem kárhoztam el stb stb.

Szóval megkaptam az oxit. Összesen (oxi nélkül plusz oxival) 11 órát vajúdtam. A végén már nagy fájdalmakkal,ajánlottak is gázt. De nem kértem.

A férjem ott volt velem.

Utána elkezdett leesni az oxitól a baba szívhangja. 160-ról 60-ra. Ugye a 160 a normális születéskor.

Figyelgették,mondták, hogy a következő én vagyok a műtőben.

Na akkor nagyon megijedtem. Mindenképpen hüvelyi szülésre készültem lelkileg (NAGY HIBA VOLT!).

De kaptam spinális érzéstelenítést, attól szépen lebénultam alulról,és a műtét nagyon flottul ment. Ott bent már nyugodt voltam. Hamar felfogtam,hogy a baba érdeke. Meg az enyém is persze.

Még oktatott is felettem a doki egy rezidenst. Én meg mosolyogtam rajta, ahogy magyarázta a felnyitott hasamban a szerveimet. Mert hallottam persze, hogy "ez itt a rektum,ezt nem bántjuk" , meg hasonlók. 😁

Utána szépen összevarrt a dokim (2016-ban szültem).

Azt, hogy az őrzőben mi volt,meg hagyjuk. Oxigénhiányos lettem. Állítólag a spinálistól. Órákig kék voltam (minimum 4 órán át). Amíg nem lett színem, ott volt a férjem végig az őrzőben. Mondták a nővérek,hogy maradjon ott velem. Nagyon-nagyon rosszul voltam... kapkodtam a levegőt kék ajkakkal. Nem tudom, miért nem adtak egy kis oxigént...Egyszer majdnem el is ájultam beszéd közben.

11:40-kor toltak be császárra. 22-kor már fel is állítottak. Onnantól elvoltam.

A testvéremnél az első terhességénél már eleve nagy babát jósoltak és túl is hordta 2 héttel, végül indították. Születéskor 4600 g, 38 centis fejkörfogata volt és talán 58 cm. Rendben megszületett (bár piszkosul fájt neki, főleg az indítás miatt), még a gátvédelem is majdnem sikerült (azt hiszem, egy minimálisan repedt).

Nekem az egyiküknél farfekvés miatt volt benne erősen a pakliban a császár, de ott is úgy voltak vele, hogy majd a vajúdásnál meglátják.

A helyedben bíznék a szülészorvosodban, valószínűleg jobban képben van veletek, mint az UH-os. Minden jót!

Kis termetű vagyok, nagy volt a babám. Indítani kellett, de természetes szülésre készültem végig. Sajnos se a ballon éjjel, se a burokrepesztés, se az oxitocintól nem tágultam. Így kb. 16 óra vajúdás után császároztak. Megváltás volt. Az első pár nap volt nehéz, de 2 hét után kutya bajom nem volt. Szoptatni is tudtam. Ne izgulj ezen! A lényeg, hogy mind a ketten rendben lesztek. És az első 6 órában ne emeld fel a fejed!!

Jó egészséget! :)