Szüléssel, terhességgel kapcsolatban kinek milyen horrorsztorija, rémtörténete van?

Van YouTube-on a Hoztam e világra csatorna, ott vannak rossz és jó szülésélmények egyaránt. Maguk a nők mesélik el.

Én terhesen néztem, nekem hasznos volt, levontam a tanulságokat úgymond más kárából.

Pl. hogy felesleges annyira görcsösen megtervezni. "majd én nem engedek oxitocint/gátmetszést, kádban vajúdok..." Meg elment terhesen légzésgyakorlatra, jógára, aztán semmit sem tudott a vajúdás alatt alkalmazni a tanultakból. Tehát nem jönnek össze az elképzelések, aztán 5 év múlva is sír, remeg, hogy nem sikerült az álomszülése.

Szóval én sodródtam az árral, sokkal jobban jártam.

2021-ben.a covid alatt voltam terhes. Már a terhességmegállapítás nehézségekbe ütközött, mert minden orvost oltani vezényeltek, aki élt és mozgott (akkor kezdték az oltást). A körzetes rendelőben a 13. hétre lett volna időpont. Körzeten kívül lett időpont, rákszűrés, cin3, rákmegelőző állapot. Kozben covidos lettem, vereztem, de nem akartak ellátni, protekcióval jutott el az esetem a klinika igazgatóhoz, ő intézett orvost, ahol elláttak, kaptam progeszteront. Műtét 15 hetesen, ami előtt az onkológián dolgozó nőgyógyász köszönés helyett megkérdezte, mennyire ragaszkodom a terhességhez, mert egyszerűbb dolga lenne, ha nem kellene vigyázni a babára. Ekkor már volt magámdokim, aki vállalta a műtétet, és biztosított arról, hogy nem kell abortusz, anélkül is meg tud műteni. A műtét előtt még volt egy kis izgalom, elkeverték a leletemet, és a nem terhesek közé tették, így az altatás előtti utolsó emlékem, hogy az orvosom kiabál a műtős csapattal, hogy a páciens terhes. 2,5 centi méhnyakat vágtak ki, maradt 1,5 centi. A terhesség további része eseménytelen volt, majd szülésnél sürgősségi császár lett, a műtőben derült ki, hogy hatszor volt a lányom nyakán a zsinór, esélye nem volt megszületni. Mázlim volt, hogy az ügyeletes doki (fogadott már nem lehetett bent akkor) az egyik legjobb volt a városban, és könyöklés, meg minden egyéb beavatkozás helyett a műtőbe küldött, mert egészen a méhlepénynél volt a lányom, az összes zsinór a nyakán volt, ha erőltetik a természetes szülést, leszakad a méhlepény, vagy a gyerekem sérült volna.

Aztán az őrzőben kiderült, hogy a szomszéd szobában covidos van, így a közös fürdő miatt kontaktok lettünk, leprásként kezeltek, nem vitték el a babát, teljesen magamra hagytak, nővérhívóra sem válaszoltak, enni is csak akkor kaptunk, mikor a takarítónő szólt, hogy talán illene nekünk is adni valamit végre. Császár után másfél nappal kiraktak, és csak azért nem hamarabb, mert a csecsemős főorvos ragaszkodott hozzá, hogy a bcg-t még ott kapja meg a baba.

Ennek a fele is sok lett volna 😅