Akik már szültek, mennyi idő volt az egész folyamat? Úgy értem, hogy az első szinte biztos jeltől a baba megszületéséig? 10 óra az hosszúnak számít?

Hát én most sokkolni fogok, de nem tehetek róla, a családban mindenki "hirtelenszülő" típus.

1. Pénteken magzatvízszivárgás miatt bementem a biztonság kedvéért a kórházba. Éjszakára bent tartottak, de nem vajúdtam, nem fájt semmi. Szombat reggel 9-kor burkot repesztettek, méhszáj már kinyílt (nem éreztem fájdalmat), 10.30-kor megszületett a fiam (55 cm, 3900 gramm) -> 1,5 óra

2. Otthon este 8 körül apró fájásszerűségek, derékfájás. Betelefonáltam, javasolták, hogy menjek be. Este 9-re beértem, megállapították, hogy a gyerek farfekvéses, behívták a dokimat. Épp csak beért, császár fel sem merülhetett, mert már tolófájásaim voltak addigra és lábbal előre indult kifelé. 22.30-ra lábtartással érkezett a nagylányom (53 cm, 3600 gramm). -> az első komolyabb tünetektől számítva szintén 1,5 óra.

3. Éjfélkor ébredtem, elfolyt a magzatvíz, fél 1-kor keltettem apukát, 3/4 1-1 óra körül indultunk a kórházba (szerencsére közel volt, de kiló 20-szal repesztettünk végig az Üllői úton), 1.15-kor már kint is volt a kisebbik lányom (54 cm, 3400 gramm) -> ébredéstől számítva 1 óra 15 perc.

Viccesen azt szoktam mondani, hogy negyediket azért nem vállaltam, mert féltem, hogy valahol menet közben elhagyom. ;-)

És elnézést mindenkitől, aki sokat vajúdott, szenvedett, minden elismerésem tényleg a tiétek; nem tudom, hogy én hogy bírtam volna hosszú órákon át. Szerencsés a genetikám, én és húgom is hasonló gyorsasággal pottyantunk a világra (én félig még burokban).

Éjfélkor fájásokra ébredtem, és pici tágulási vérzés is volt. Délelőtt elég össze-vissza jöttek a fájások, és azért még türhető volt, olyan délután 1-re azért beerősödtek, meg gyorsultak, akkor már a kórházban voltam, ha telefonáltam a férjemnél, akkor egy fájásnál már nem tudtam megszólalni :D 3 körül kötöttek be oxit, mert amúgy lassan haladt a tágulás, meg beöntést is kaptam, na onnantól k*rvára fájt, de annyira, hogy a végére már magamról se tudtam, 7-re született meg a babám, tényleg se kép-se hang, az utolsó 2-3 órában olyan folyamatosan jöttek a brutál fájások, hogy valami más tudatállapotba kerültem, azt se tudtam, mi van velem, csak képek vannak meg arról a pár óráról :D

Mondjuk a végén már kaptam edát, az kb. 20 percig hatott, viszont úgy beindította a tágulást, hogy utána már szültem is. Kitolásnál meg, ciki vagy sem, ordítottam a fájdalomtól.

De szerintem ez azért nem átlagos szülés volt.

Első gyereknél hajnali 2 körül ébredtem, hogy "csikar a hasam". 3-ig elmentem 4x vécére, egyre rosszabb volt és egyre jobban fájt, akkor kezdtem el sejteni, hogy itt valami lesz :D 40+3 hetes voltam, ideje volt már. 7-körül bementünk a kórházba, hogy még elkerüljük a reggeli dugót, a szülésznő megvizsgált és kb azonnal beráncigált a szülőszobába, merthogy a "végén még a folyosón szül meg". Kicsit túlzás volt, mert csak valami 7-8 centire voltam kitágulva, de 10:33-kor végül megszületett a nagylányom :) Szóval ez így összességében mondjuk volt 9 óra.

A második szülésemnél aranyos volt a kicsi, jól időzített. Vittem a nagyot oviba, kicsit késésben voltunk már, ezért jól kiléptünk, annak tudtam be a keményedést/görcsölgetést (második terhességem alatt kb rosszul vettem a levegőt, már keményedtem). Öltözés közben is vissza-visszatért, aztán hazafelé menet is. Meg is van a pillanat, reggel 8 körül, ahogy mentem át a zebrán felmerült bennem, hogy mi van, ha ez az :) De azért a férjemnek mondtam, hogy dolgozzon nyugodtan, tuti nem ma van a nagy nap, hát még csak 39+1 hetes vagyok. Hát, 11-kor már szóltam neki, hogy szerintem be kéne menni a kórházba mégis csak :D Szintén 8 centire tágulva estem be a szülőszobára, 13:56-kor megszületett a második kislányom is. Ez így, ahogy számolom, nagyjából 6 óra.

Mindkét szülésemre azt mondja a környezetem, hogy ez gyors volt, és amúgy szubjektíven én is úgy éltem meg. Nem tartott sokáig egyik szakasz sem, nem szenvedtem túl sokat, nem volt komplikáció, kb csak bementem és szültem és ennyi volt, két nap múlva hazajöttem. A másodiknál még sérülésem sem volt, olyan ügyesen sikerült a babával együtt dolgoznunk, szóval tényleg laza ügy volt. Kívánok mindenkinek ilyen szüléseket. Sajnos a környezetemben nem ez az átlag, a legtöbben 12-14 órákat minimum vajúdnak, de pl az én anyukám velem is és tesómmal is 21-22 órákat küzdött, mire megszülethettünk. Szóval érezd csak bátran jól magad, a 10 óra teljesen szuper idő :D

Az elso fajasokhoz kepest 30 ora alatt lett meg a kisfiam. Jo, ebben volt egy 10 ora szunet, akkor teljesen lealltak, de akkoris 20 ora volt.

En orultem volna a 10-nek :D

Ez annyira változó. Egy anyánál is lehet minden szülés más. A 3.nál nekem azt mondták, oh, nagyon hamar meglesz, ehelyett vele tartott a legtovább.

1. Reggel 7, elfolyt a magzatvíz, 15 órára született meg. Összesen 8 óra.

2. Este 18 körül fájásokkal indult, éjjel 1kor burokrepesztés, 4 órára született meg. Összesen 10 óra.

3. Este 17 körül fájásokkal indult, reggel fél 9kor volt kézzel tágítás, 9 órára született meg. Összesen 16 óra.

Császár után szülhettél? Az hogy?

Első :6kor jött egy fájás, rövid elviselhető. (délelőtt 20-30percenként)

1re mentem a kórházba, 2kor a szülőszobára, 15:13kor megszületett. Tehát első fájástól kb 9óra.

Második : 2kor jött az első fájás, 5:34kor megszületett. SOKKAL jobban fájt.

19es, sokan szülnek császár után természetesen, már nem az a rutin, hogy, császár után csak császár lehet.

Persze, függ a heg vastsagatol, hogy mennyi idő telt el 2 szülés között, hogy mi miatt volt indokolt a császár, meg egy csomó mástól