Mennyi idő volt nálatok a kitolás? Nagyon fájt?

Gőzöm sincs, azt sem tudtam hol vagyok, nemhogy az időt nézzem.

Fájt, az pláne jó volt, mikor már volt kint a fejéből valamennyi és nem jött több tolófájás és mondta az orvos, hogy akkor senki nem csinál semmit, várjuk a fájást... Marhára feszített a feje 😨

A varrás is fájt, meg a "van mégegy ajándékom" a végén... Ha nem lettem volna lekötözve tuti lefordultam volna!

Az elsőnél az oxi brutál fájásokat csinált a semmiből, úgyhogy a kitolás kész megváltás volt. Kb 10 perc volt, a gátmetszést sem éreztem. Teljesen önkívületben voltam, levegőt alig bírtam venni, nem tudtam arra sem koncentralni, hogy mit mond az orvos és a szülesznő, csak nyomtam amikor jött az inger. Utána varrtak kívül belül, de hiába kaptam fájdalomcsillapítót éreztem azért rendesen.

A másodiknál hála az égnek nem kaptam oxit. Sokkal jobban tudtam figyelni a légzése és úgy az egész folyamatra. 15 perc volt kb a kitolás. Félig meddig sikerült a gátvedelem is, csak egy öltés kellett amihez nem adtak érzéstelenítőt sem, így eléggé fájt.

Tényleg olyan a tolófájás mintha brutál mód kellene kakilni, és közben feszít, meg görcsöl minden.

Teljesen másképp fáj a kettő.

A vajúdás brutál görcs, a kitolásnál pedig mintha szétszakadnál kettőbe deréktól lefelé.

Nem tudnám megmondani melyik a rosszabb. Az egyik 3,7 a másik 4,5 kiló volt. Az első után azt mondtam nem lesz több. Most tervezzük a harmadikat 😁🙈

Nekem négy szülésem volt. Az utolsó sürgősségi császár. Úgyhogy erről nem tudok nyilatkozni!!

Az első szülésnél a tágulás eléggé fájt. Nekem mind a három természetes szülésnél iszonyatosan erős tolófájásaim voltak. Szinte nem is kellett nyomnom. A méhem végezte a dolgát! Viszont rettenetesen feszített, mintha szét akartam volna szakadni. De kb. mindegyiknél három tolófájásra kint voltak a babáim. Igaz nem voltak nagyok, három kiló körül volt mindegyik. Nem szakadtam, csak az elsőnél vágtak picit. Ilyen szempontból gyorsan regenerálódtam.A legszebb szülésem a harmadik volt, mert este az ügyeletes orvos azt mondta, hogy ebből nem lesz egy darabig semmi és betett egy üres kórterembe a férjemet meg hazaküldte. Hajnalban kezdődtek újra egész enyhén a fájásaim és aztán szépen rendeződtek. Egész éjszaka senki sem nézett rám. Ez jól sült el, de lehetett volna rossz vége is. Reggelre az ágyon támaszkodva szépen kitágultam. Mire a reggeles szülésznő megvizsgált, már négy ujjnyira kitágultam.

Mehettem is szülőszobára. A dokim és a férjem az utolsó pillanatban estek be. A saját lábamon sétáltam a kórterembe.Szerintem azért nem volt vészes ez a szülés., mert senki nem sürgetett!