Számítanak egyáltalán ezek a dolgok szülésnél?

Én abszolút semmit nem készültem. Sétáltattam a kutyám napi mozgásnak és ennyi, de azt sem kilométereket mint sokan mások.

A TLC-n tök véletlen elkaptam egy részt a váratlan várandósságból ahol a tinik elmentek egy szülészfelkészítőre, na ott megnéztem ahogy kinyomnak egy lufiból egy pingpong labdát és nagyjából ennyi volt a szülésfelkészítés. :D Úgy voltam vele, hogy lesz ami lesz, ha nem készülök valami hú de jóra legalább nem ér akkora csalódás. Végül magától indult , gátvédelemmel megszületett 3 és fél óra alatt.

Barátnőm mind a 3 szülésére extrém módon készült, a 3-ból 2 elég nagy trauma lett neki. Pl az egyikkel ambuláns szülést tervezett, természetes szülés után pár óra pihi és menni is haza, majd egy sürgősségi császár mellé még kaptak 2 hét inkubátort…

Túlhordás ellen szex (párral vagy egyedül). Az ondó, illetve az orgazmus egyaránt megindíthatja szülést ;)

(Természetesen gyengéd módon, semmi durvaság. És felesleges tájékoztatni róla az orvost...)

3

Igen..

Nagyon sok technikàt..

De mint írtam, mindenen nem tudsz vàltoztatni.. tehàt nem a te hibàd vagy ilyesmi, ami törtènt. Legfelkèszültebb nônek is lehet rosszul vègzôdò szülèse.

Felkèszülve viszont tudod mi az amin tudsz vàltoztatni.. a sodròdàs nem jó…magabiztosabban sokkal biztosabb a pozitív èlmènyû szülès..

Jaj,mi Úgy felkészültünk..de tényleg. Apás szülésfelkészítő tanfolyam, rengeteg youtube videót néztem szülésekről, készültem rá lelkiekben.

Jól is indult, otthon elfolyt özönvíz szerűen a magzatvíz éjfélkor. Bementünk a kórházba, ott másnap délelőtt 11ig vajúdtam.

De szépen csendben, mert tényleg nagyon ott voltam fejben.

Aztán beütött a krach, sürgősségi császárom lett. 11:40-re megvolt a lányom.

Szóval készülhettem én. Nem ért semmit. Talán annyit, hogy nyugodt voltam--addig a pontig, amíg be nem jött a dokim, azzal a hírrel, hogy a kövi én vagyok a műtőben.

Na ott volt sírás, rémület, minden.

De a műtét gyorsan ment. Nagyon profi volt a dokim (Nyíregyháza Dr. Angyal Géza-örök hála neki,megmentette a lányunkat).

Igaz, én műtét után nagyon rosszul lettem az őrzőben, de az már kit érdekelt. A lányunk jól volt,és ez volt a lényeg.

Rosszul reagáltam a spinális érzéstelenítésre. 4 órán át nem kaptam levegőt, le voltam kékülve, durván remegtem. Egyszer picit el is ájultam az oxigénhiánytól.

Ezért a férjem ott lehetett bent velem 4 órán keresztül. De nagyon megviselte őt is.

Azt mondta utólag, hogy azt hitte,meg fogok halni.

Gondolhatod,hogy néztem ki.

Mai napig nem értem,miért nem adtak oxigént a dokik, nővérek.

Van olyan helyzet, amikor számít, de ahogy előttem írták, egy sürgősségi császárnál nem sokat számít, hogy előtte hányféle kitolási pozícióról hallottál.

Én nem sokat készültem a szülésre, amúgy a terhességre sem. Figyeltem persze magamra, a táplálkozásomra, a kutya miatt a rendszeres mozgás is megvolt, végignéztem a János kórház ingyenes szülésfelkészítőjét és ennyi (covid miatti zárások miatt amúgy sem tudtam volna sok foglalkozásra járni). Ahol éreztem, hogy jobban fel kellett volna készülnöm, az a vajúdás mérsékelten elviselhetetlen szakasza, ahol még számított a légzés és hasonlók. Szerencsére a kórházi szobatársam rutinos volt, sok jó tanácsot adott. Pont ez a szobatárs mesélte, hogy az elsőnél császár lett, a másodiknál ezerrel készült, mindenféle tanfolyamra járt, de hiába, sürgősségi császár lett a vége. Ahol mindezeknek hasznát vette, az a harmadik (természetes) szülése volt.