Mással is megesett hogy elszomorodtatok, hogy vége a terhességnek?

imádtam terhes lenni, és imádtam azt az érzést mikor mocorgott a pocakom! és nagyon nagyon nagyon hiányzik :)

persze imádom a kisfiam mert egy tündér! de akkor is jó volt :)

3 gyerkőcöm van a legkisebb 3 hós. És mindegyikkel végig éltem ezt. Imádtam ahogy rugdosnak. Viszont mindig úgy volt hogy alig vártam hogy megszüljek, hogy láthassam végre őt, utána meg azon sajnálkoztam, hogy már vége van, de jó lenne visszapörgetni az időt, hogy még rugdosson. Most is itt tartok.

A legrosszabb az hogy már több gyerkőcöt nem szülök, hacsak nem nyerek a lottón. :-) És jó tudni hogy nem vagyok egyedül ezekkel a gondolatokkal.

NEM.

Egyik szülés után sem.

-mert tudtam megint hason aludni(szoptatás sosem zavart ebben, pedig sokáig szoptattam ill régóta szoptatok)

- mert tudtam háton aludni, anélkül, hogy nem kapnék levegőt

-mert nem kellet óránként pisilni járni és emiattt éjjel többször felkelni

-mert nem ugyananzt a két nadrágot tudtam csak hordani

-mert felvehhetem a normális cuccaimat

És a másodiknál végre lazíthattam egy kicsit a CH diétán,majd lassan el is hagyhattam.

Ezáltal nem kellett minden nap vércukrot sem mérni.

Én még csak 32 hetes kismama vagyok,de félek a szüléstől...Nagyon jó terhes voltam eddig,szinte nem volt semmi baj,pedig már 16 hetesen akkora volt a pocakom,mint egy 8 hónapos kismamának.Már kezd kicsit kellemetlen lenni,sokat kell pisilnem,nem tudok aludni 3 óránál többet (azt is nagyon ritkán) néha a petefészkemet rugdossa és néha a szeméremcsontomba olyan hasító fájdalom nyilal,hogy úgy érzem valaki jól p.... rúgott...

De a soraitokat olvasva és belegondolva,ezt más nem érzi...A babámat egyedül én ismerem és ez fantasztikus érzés.:))))

Majd meglátjuk milyen érzéseket fog kiváltani belőlem a szülés...:)