Ha magánkórházban szeretnék szülni, borítékolható a programozott császármetszés? Vagy hogyan?
Vidéken élünk, itt sajnos nincs olyan magánkórház, amelyik vállal szülést is.
Pesten van kettő, amiket néztem. Az egyik a Maternity, ott az utóbbi 2 évben három barátnőm is szült, a másik a Duna Medical.
Az állami ellátással eddig csak rossz tapasztalatunk volt, de szerencsére nem is kellett soha a kórház "vendégszeretetét" élveznünk komolyabb problémával. Igazából amik eddig voltak, az olyan volt, hogy laktóz érzékenységet összekevertek Crohn-betegséggel, és már szteroidokkal akartak kezelni. Vagy minősíthetetlen stílusban tárgyaltak velem, hónapos várólista volt stb.
Az éves szűréseket, mint pl. nőgyógyászat, fogászat, magánúton intézzük.
Mindenképpen magánkórházban szülnék, mert az sem szimpatikus, hogy a saját orvosom, szülésnőm nem lehet ott velem, hanem éppen aki dolgozik... Sajnos az itteni kórházban nem mind kiváló szakember, de ezt nem szeretném részletezni. Nem érezném biztonságban magunkat itt.
Viszont a távolság problémás, 200 km. Tudom, hogy első szülésnél általában nem siet a baba, de mi van, ha mégis? Nem szeretnék az esti hírekben lenni azzal, hogy az autópálya mellett szültem meg...
Ilyen esetben szerintetek hogy kellene ezt megoldani?
Nem álmom egy császármetszés, szeretném megpróbálni a hüvelyi szülést epidurállal, de kockáztatni sem szeretnék. Vagy ha már jóslózok viszonylag aktívan, menjünk fel Pestre és legyünk egy hotelben?
Vagy ha valaki volt ilyen helyzetben, elmesélné, végül mi lett a megoldás?
Lépj be szerintem a maternity es a duna medical-ban szültem Facebook csoportba. A Duna Medical szülészet még új, de a maternitys csoportban biztos találsz régebbi posztokat erről, tapasztalatokat, hogy mások hogyan oldották meg messzebbről.
Én nagyon közel lakom, úgyhogy érdemben nem tudok segíteni max orvost ajánlani, de róluk is több infót találsz a csoportban.
Szia!
Nekwm egy nagyműtét volt a Maternityn, és annyira profinak, összeszokottnak tűnt ott mindenki, hogy szülni is oda mentem. Borsod megyéből.
A terhes gondozást nem ott csináltam, nem is várják el. Nekem irreálisan drága is.
30. Heten mentünk szerződést kötni, akkor találkoztam a választott orvossal is, onnantól kezdve e-mail útján értekeztem vele, küldtem neki a laborokat pl, amire ő reagált.
36 és 37. heti CTG-t még itthon csináltattam az sztk-ban.
38.heten költöztem fel Pestre, onnantól már oda jártam CTG-re, 40+2-n indult meg a szülés. Én nem akartam császárt, de azt tudni kell, hogy amikor először felveszed velük a kapcsolatot, kb ez lesz az első kérdésük. Hogy akarsz szülni?
Én felértem volna amúgy itthonrol is,de nem tudom, hogy a kocsiból hogy szálltam volna ki, meg a maguatvizet azóta is mosnánk a kárpitból :D
Kérdező, ha megteheted ne gondolkozz! Nekem van tapasztalatom mindkettővel.
Nem is a szülés a nagy különbség (az is), hanem utána.
Hiába mondjak, hogy csak két nap, ki lehet bírni. Igen, ki lehet.
De nem érdemli meg a nő, az anya, hogy méltósággal teljenek élete legfontosabb napjai? Az apa nem érdemli meg, hogy ebben része legyen?
Én férjem élete legszebb 48 órájaként emlegeti a maternityt.
A kisbaba nem érdemli meg, hogy emberi, méltó helyen induljon az élete?
Az állami szülészet, ahol én jártam, az se nem emberi, se nem méltó, és bár ki lehet bírni, mindent ki lehet bírni, de rohadtul nem így kellene annak kinézni. Nagyon nem! Onnantól, hogy kijöttem a szülőszobáról, inkább szállodában voltunk. Annyi emlékeztetett a szobában a kórházra, hogy volt nővérhívó gomb.
A magánklinikán végig azt éreztem, hogy mi vagyunk a középpontban, ott abban a szép szobában, senki nem ordibal a folyosón, senki nem jön be kopogtatás nélkül, senki nem szól rám mogorván, nem azok a tipikus 55 éves, munkájába belefásult asszonyságok dolgoznak, a gyereket nem a rideg csempe veszi körül, hanem a szép tapéta stb.
Tudom hogy ez ilyen elvarázsolt gondolkodásnak tűnik, de nem az. Mert mikor kellene, hogy az ember a legméltobb helyen legyen, ha nem épp a szüléskor, születéskor?
Ha belefér, ne gondolkodj rajta. Az előzetes logisztika majd alakul valahogy, az ne tartson vissza. Nekem annyira gyönyörű, csodálatos élmény az a két nap, de még a szülés is, hogy az orvost megkértem, egy perce se menjen ki, így is lett, végig fogta a kezem, hogy mai napig rengetegszer eszembe jut, és erőt ad.
Így kellene szülni minden nőnek.
Sőt, ha arra járunk, mai napig kocsival elgurulunk és megnézzük a klinikát kívülről. Csodahely!
Maternity. Van olyan csomag,hogy csak 1szer kell felmenni, meg már csak a szülésnél. 38.ik hétre beprogramoznak és igen,sokan beindult szüléssel mentek fel, első gyerek nem lesz meg 2 óra alatt nagy részt.
Amugy facen van maternitys csoport
Mi egyébként a Blue Ball apartmanban voltunk, Kékgolyó utca, pár száz méter a klinika, a vizsgálatokra onnan gyalog mentünk be.
De rengeteg airbnb szállás van a közelben.
Unokatesóm a Maternityben szült és ő is 200km-re lakik. Ők feljártak terhesgondozásra. A szülés előtt 2 héttel kivettek pesten egy apartmant és ott voltak addig amíg be nem indult.
Éltem Izlandon pár évet egy isten háta mögötti kis faluban. Szintén 200km volt a legközelebbi korház. Ott is azt csinálták, hogy kivettek szülés előtt egy apartmant és ott laktak addig amíg nem jött a baba. Ott máshogy nem is tudták volna megoldani csak így (otthonszülésről nem nagyon hallottam míg ott voltam). Viszont terhesgondozás nem nagyon van, max 2x kell bemenni a korházba. A faluban még orvos sem rendelt minden nap. Egyik ismerősömnek előbb jött a baba minthogy beköltöztek volna az apartmanba, de kibirta a 3 órás utat a korházig és minden rendben volt.
25# Bocsánat off hozzászólás, de... Ez szerintem annyira egyénfüggő. Csak bántja a szemem, hogy az állami mindig le van húzva, holott nem feltétlenül érdemlik ezt az ott dolgozók. Én pl. be voltam tojva a szüléstől és a lepukkant környezettől is (SOTE 1-en szültem), de az agyam az súgta, hogy ott vagyunk szakmai értelemben a legnagyobb biztonságban, így odamentünk. Megtehettük volna a magánkórházat is, a férjem rám bízta a döntést, de valamiért az én belső hangom nem ezt diktálta. Úgy voltam vele, hogyha nagyon gáz élmény lesz, akkor a második magánban születik majd. Na most az első nagy sokkomban, ahogy besétáltunk a klinikára, már olyan kedves mosolyok és kedvesség fogadott hajnalban, hogy abszolút elszállt minden feszültségem, meg is lepődtem.
Én egy beszólással sem találkoztam, nekem egy perc rossz tapasztalatom sincs és én is azt mondom, hogy maga a szülésélményem egy csoda volt, a szülésznőnek, aki ott volt mellettem végig, pedig imába foglalnám a nevét legszívesebben. Az utána következő napokat pedig sehol nem éltem volna meg jobban, mert ott alapvetően nem a környezetemmel volt gondom, hanem magammal. Ezen viszont sokat segített a szobatársam, aki már a harmadik babájával volt bent. Neki is sokat köszönhetek az ő nevét is "imásítanám", szerintem a férjem kevésbé kezelte volna jól a lelki megpróbáltatásaimat, nem tudta volna hova tenni és ezért nem is hibáztatható (én sem gondoltam, hogy ilyen hullámvölgyeim lesznek). Szegény nővérke is kérdezte, hogy mi a baj, én meg csak hüppögtem, hogy fogalmam sincs és a végén már kínomban nevettem mellé. Hormonok, testi változás, az elmúlt órák feldolgozása, stb.
Én nem éreztem azt a 48 órát kínnak, meg úgy, mint amit környezetet tekintve "ki kell bírni", vagy a gyerekkel szemben kínzás, esetleg apukának megvonás. Nekem csak az, hogy abban a két napban szállodai körülmények között legyek apukával és a babával csendben, nem ér meg ennyi pénzt, így másodszorra sem fogok magánban szülni és tényleg le a kalappal azok az orvosok, szülésznők, ápolók és csecsemősök előtt, akik az állami kórházakban nap mint nap vért izzadva dolgoznak éhbérért, mégis elengednek egy-egy kedves mondatot.
Szerintem sok múlik az anya hozzáállásán is. Én legalábbis ezt tapasztaltam. Velem mindenki kedves volt és így volt ez viszont is a saját nyűgöm ellenére.
Ha a kérdezőnek azt súgja a belső hangja, hogy csak és kizárólag magánklinika, akkor döntsön úgy. Mindenki döntsön úgy, ahogy szeretne. De a szülés nem lesz kellemesebb és az utána bent töltött két nap is teljesen egyénfüggő ki hogyan éli meg. Mivel nekem az államival jó tapasztalatom van, ezért NEKEM nem ér meg ennyi pénzt akkor sem, ha nem fájna kifizetni és nagyon sok hasonló esetről is tudok. Ettől még másnak megérheti. Nem rosszabb egyik sem, így ne húzzuk le mindig az állami szektort összességében.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!