Késő szülni 35-40 évesen? Milyen kockázata van?

Ja, erre is mondták a szülésznők, hogy a saját praxisukban is számos olyan eset volt, hogy Dawn-kórosnak jelezték a babát a vizsgálatok (bár ezt csak %-ra tudják megmondani állítólag), mégis egészségesen születtek. Persze nem jó utólag elbizonytalanodni abban, hogy lehet hogy egészséges lett volna, ez kognitív disszonanciát szül az emberben. De nem véletlenül vették ki a tb finanszírozott vizsgálatok közül a vérvételes genetikai vizsgálatokat.

Azt persze valószínűleg csak a nagy számok törvénye okozza, hogy a Dawn-os gyerekek háromnegyedét 35 éven aluliak szülik.

Mások vagyunk ezt kellene elfogadnunk végre!

Te most nem akarsz meg egy ekkora felelősséget bevalalni en meg nem akarok 40 evesen rohanni egy totyogo utan es bolcsibe vinni :) ésszerű keretek között dontse el mindenki kinek mi a jó. A 35 teljesen vállalható pl de az 50 mar nevetseges

Ehhez keress egy olyan nőgyógyászt, akiben maximálisan megbízol és vele vitasd meg. Nekünk semmilyen rálátásunk nincs a szaporítószerveid állapotára.

Az általános körülményeidet is te ismered.

A szülészet pont olyan terület, ahol nagyon nehéz általános szabályokat alkalmazni. Egyénenként hatalmas eltérések lehetnek.

Én 38 évesen szültem császárral az első és utolsó gyerekemet.

Hát, nem volt egy leányálom a terhesség ennyi idősen.

A császárnál is voltak komplikációk,és a testem sem úgy regenerálódott, mint ha 25 évesen szültem volna.

A saját véleményem az, hogy ha minden körülmény megfelel: munka, lakhatás, normális társ, akkor MAX 35 éves korig szüljenek a nők, ha tehetik.

#15 Na ez itt a probléma, hogy nagyon sok nőnek pont azért nem jön össze korábban, mert a férfiak egyszerűen tömegesen infantilizálódnak, nem tudnak leválni a szülőkről, nem tudnak elköteleződni, felelősséget vállalni és harmincasok sírnak párjaik vállán, hogy ők még korainak érzik a gyerekvállalást! Itt is írnak ki olyan kérdéseket, hogy a harmincas-negyvenes pasi el akarja vetetni a gyereket, mert még nem érzi magát késznek vagy hogy a nő már nagyon szeretné, a pasi meg csak gyártja a kifogásokat.

Akik itt huszonévesen ítélkeznek az idősebben szülők felett, azért nem árt, ha inkább hátralépnek kettőt, mert nagyon nem lehet tudni előre, hogy nekik hogy alakul majd a dolog. Lásd: https://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__egyeb.. Mint ahogy arra is érdemes lenne visszatérni, hogy vajon 10-20 év múlva annyira leírják majd önmagukat is, mint ahogy most beszélnek itt az ilyen korú nőkről?

Saját tapasztalatomat tudom megosztani, anyum majdnem 35 volt amikor születtem, van egy féltesóm, akit az anyja 40 pár évesen szült.

Engem mindig zavart, hogy anyum ilyen "öreg". Nem volt türelme hozzám. Nekem se volt túl izgi a gyerekkor. Nagyszülők is hamar elég idősnek számítottak, így mikor sulis voltam már nem nagyon akartak segíteni. Egy idő után beütött a klimax anyánál, ami szuper volt ötvözve az én kamaszkorommal.

Tesómon még inkább látom, hogy semmi idejük nincs rá. Számítógép neveli, inkább mindent megkap csak ne fárassza őket. Munka miatt lepasszolták a nagyijához. Mikor ovis volt még csak nyárra adták le, de utána kitalálták, hogy nagyi házát eladják, átköltöztetik egy másik városba és féltesóm, majd odajár suliba. Szülők messze dolgoznak, ha ráérnek, akkor hétvégére hazaviszik, ha nem akkor mindig a nagyinál van a gyerek.

Magamnak azt fogadtam meg, hogy 25 éves koromig fogok szülni. Na ez lassan itt van és esély sincs rá :D 30ig még esetleg kitolnám, de igazából sok más ok miatt is én nem tervezek gyereket.

Én még annyit tennék hozzá, hogy van egy szempont az egészségügyi kockázaton túl is. Az egy dolog, hogy szülsz, de aztán a csecsemőzést is bírni kell erővel. Ugyanis a baba első éve egy fizikailag és mentálisan rendkívül megterhelő időszak.

Harminc pluszosan az ember már sokkal kevésbé rugalmas és türelmes általában, mint huszonévesen. Ha huszonévesen még buli volt a gyereknevelés, harminc fölött már nem feltétlenül az. Lehet, hogy 25 évesen még csak röhögtem volna rajta, ha egy átvirrasztott éjszaka után nappal teleköpködi a baba a ruhámat és a szőnyeget, de harminc fölött már ez nem olyan vicces dolog.

Én 32 évesen szültem, most 10 hós a lányom. Én érzem magamon, hogy biztosan nem vállalnék még egy babát ezután, még idősebben. Nem a gyerekneveléshez érzem idősnek magam, hanem a csecsemőzéshez. Szívem szerint 30 évesen szültem volna, de 2 év kellett, hogy sikerüljön a baba. Nekem ez (32-33 évesen "csecsemőzni") már a jó ízlés felső határa így is.

Nagyon nehezen bírom már az éjszakázást, és sok mindent nem tudok már kellően rugalmasan, lazán, humorral kezelni, amit évekkel ezelőtt valószínűleg még tudtam volna.

A baba egészséges, a terhesség és a szülés egyáltalán nem viselt meg. Viszont a babázás igen.