Van olyan aki direkt császárral akarta/akarja szülni a babáját?

Én kerek perec mondtam az orvosnak, mikor mondta, hogy ideje szülésznőt keresni, hogy én császárt akarok. Megkérdezte miért, meg mondott pár olyan dolgot, ami abszolút nem volt meggyőző, főként, hogy a helyi kórházban ahol dolgozik a császár aránya amúgy is alig marad el az 50%-tól és nem azért, mert annyian kérik. Volt neki olyan érve, hogy őt egyszer műtötték és nem ugyanolyan az a rész, mint műtét előtt, meg a felesége is császárt akart, de nem császározta meg, megszült ő is és jó volt neki. SEMMI érve nem volt, hogy a gyereknek jobb vagy bármi. Csak ilyen tessék-lássék. Én valamiért irtózok a szülés gondolatától, a császárt biztonságosabbnak is tartom a gyerek szempontjából (tervezett császárnál nincs semmi különbség a hüvelyihez képest, ott van eltérés negatív irányba, ahol a sürgősségi eseteket is számolják. De az nem fair, mert akkor eleve probléma van, szóval akkor a hüvelyit is beállíthatnánk bajosnak, ha a problémás hüvelyit hasonlítanánk a flott császárokhoz.) Én az én tikkemet kivéve (hogy az űrkorszakban én aztán nem fogok szülni, szépen összepakolom a táskámat és vegyék ki) úgy voltam vele, hogy a kórház statisztikáiból kiindulva nekem köszönöm az főleg nem hiányzik, hogy heroikusan vajúdjak egy napot, aztán meg úgyis megcsászározzanak, mert odajutunk, hogy jaj gyorsan, mert gond lesz. Mondja nekem a doki, hogy ne aggódjak alul is minden rendben lesz a természetes szülés után (nem azzal indokoltam a császárt, így nem is tudom hogy jött oda a téma) de azért vicces, hogy közben 400 ezerért lézerezi a "szülés után kitágult" (így van a hirdetésben ugye..) hüvelyeket. Végül a gyerek amúgy is faros maradt, így mindenképp császároztak volna, aztán amúgyis magánkórházban kötöttem ki, mert a szoptatás nagyon fontos volt számomra és biztosítani akartam a megfelelő segítséget és kapacitást a segítségre, azt hogy a gyereket azonnal kiadják műtét után stb. (a helyi kórház ebben is gyalázatos, valami tizen X százalékot bírnak hazaengedni tisztán anyatejesként, szerintük senki se (nagyon) tud szoptatni...). De ott mikor szó volt arról, hogy még lehet befordul, akkor mondtam az orvosnak, hogy kösz, de én úgyis császárt akartam volna, aztán akkor mondta, hogy akkor jó, így ha mégis befordul, akkor se fogja rámkényszeríteni a szülést, mert alapvetően tervezett formában ugyanolyan biztonságos, sőt, ha ennyire császárra készültem, akkor neki az a tapasztalata, hogy ha rámerőltetné is ott kötnénk ki, de nem mindegy ugye hogyan.

Szerintem ettől nem rossz ember senki, én 3 éves koráig szoptattam, együtt aludtam vele, a hátamra kötöttem, anyám segge stb. de a szülés, na az kizárt. Azt nem.