Van itt olyan anyuka, aki Cegléden szült a Toldy-ban?:)

Jelen. Februárban szültem ott. Én nekem nagyon rossz élmény volt. Nincs fájdalomcsillapító, és lenéztek, hogy mennyire szenvedtem. Egy normális (tanuló) szülésznő volt, a többi beszólt kb. Orvos sietett haza, így kirántotta vákummal a babámat. Utána fel se ajánlották az aranyórát, se hogy az apja megfogja (ő meg nem is tudta, hogy lehetett volna). Rögtön vitték fel, miután két percet rámrakták. Fél óráig varrtak, a végén mindent éreztem... Hétfő hajnalban szültem, nulladik napnak számított, így pénteken engedtek haza. A bent tartózkodás nem volt rossz (előtte tíz napot már bentvoltam terminustullépéssel így kb minden dokit megismertem, egyik sem volt vészes, mondjuk akinél szültem az is beszólt még előző nap amikor vajúdtam, hogy nagyon szenvedős vagyok és játszom az agyam a férjemnek)

a csecsemősök jófejek, bár mindegyik máshogy magyarázza a szoptatást, biztos hogy rádtukmálják a bimbóvédőt, szerintem inkább készülj fel, hogy hogyan kell rendesen mellrerakni, a lapos mellbimbó sem akadály ám.

a vécé gusztustalan és pici. a fürdő szintén.

Szia. Én ott szültem a lànyomat. A màsodik babámmal inkàbb Budapestre jàrok.

Borzasztò hely ha milliòkat fizetnének akkor sem szülnék ott mégegyszer. Leìrom..

Egy héttel szülés előtt befektettek mert magas volt a vérnyomàsom és nagyon vizesedtem. Hétfőn reggel bejelentkeztem. 3 òràt ültem mire kaptam egy àgyat az osztàlyon. Kb 4 orvos nézett levegőnek addig.Nagy kegyesen Danis doktor ùr megvizsgàlt amit nem neveznék vizsgàlatnak azt hitte gondolom,hogy ha nincs orvosom àllat vagyok. Ùgy megvizsgàlt,hogy egy òra alatt elment a nyàkdugòm és kinyìlt a méhszàjam is. Azt hittem megőrülök a fàjdalomtòl. Közölték velem,hogy aznap nincs kajàm. Oké lementem a büfébe vettem egy szendvicset. Az àpolò üvöltött velem,hogy mit képzelek magamròl diétàznom kell. Jò diéta ha egész nap kajàt se kapsz na mindegy.

Aznap megkaptam a 24 òràs vérnyomàsmérőt. Harmadnap kaptam valami gyògyszert rà akkor màr igaz,hogy 180 volt a vérnyomàsom. Egy hétig benn feküdtem az első napi vizsgàlat utàn nem volt se ultrahang semmi. Napi egy ctg max. Az hetedik napomon reggel nem volt jò a ctg. Nem mozgott egész nap a kislànyom. Azt mondtàl majd küldenek egy orvost és megvizsgàl,hogy mi a baj. Ez volt reggel 6 -kor.

Délben felálltam elment a magzatvìz. Még ez volt a szernecsém. Levitt valami bunkò stìlusù szülésznő a szülészetre. Ràmrakta a ctg-t. Ledfürödtem. Mivel kedves Danis ùr volt az ügyeletes megint megvizsgált de ezt sem nevezném vizsgàlatnak... Kaptam oxitocynt hàtha kitàgulok. 12 òràt vajùdtam. Hàla égnek éjjel nem ő volt màr hanem egy kevésbé bunkò orvos. Szerintem max 3x volt lenn orvos 12 òra alatt. A szülésznők nem is foglalkoztak velünk abszolùt. Mikor megszületett a kislànyom végig a köldökzsinòr a nyakàm volt. És ìgy is hagyták 12 òràt szenvedni holott bele is halhatott volna. Majd kedves doktor ùr ùgy varrt össze,hogy mellette megkàvézott simàn. Rohadt felelőten emberek vannak ott. És bunkòk.

A csecsemős részleg egy fokkal jobb volt. A szobàk nagyon lelakottak sőt piszkosak. A zuhanyzòròl ne is beszéljünk. Azt hiszem 5 kórterem van ahotlz egy zuhanyzò. És 3 wc ahova ùgy mentem be,hogy befogtam az orrom. Tele volt a hatalmas kuka véres betéttel. Nem tudom mikor cserélték utoljàra,de napok òta biztos nem. A csecsemősök egész éjjel a tv-t bömböltették a gyerekek meg üvöltöttek. Borzasztò volt. A szobàban 6-an voltunk. Inkàbb kihoztuk őket egész napra. Egyébként nem segìtenek semmiben. Nem lehet tőlük kérdezni sem. Olyan érzésed van mintha àtnéznének rajtad. Nyolc év kellett ahhoz,hogy tùltegyem magamat ezen a szülésen. Most 33 hetes vagyok és egy percig sem fordult meg a fejemben,hogy orvossal vagy anélkül ott szüljek. 50 km-t utazok havonta az orvosomhoz a SOTE II-re. Ehez képest az a kòrhàz egy luxus szàlloda.

De ez az én történetem.