Melyik a fájdalmasabb, a császármetszés, vagy a hüvelyi szülés?

Nekem spontán hüvelyi volt. Hozzáteszem rohamos szülés. A vajúdás az nagyon fájt. A toló fájások valami iszonyatosak voltak számonra, az viszont, mikor nyomtam, az nem fájt. Csípett lent minden, de az volt a "megnyugvás" a tolófájások közben. És mikor kibújt, tényleg nem fájt semmi :) hihetetlen, minden fájdalom megszűnt. A lepény egy tolófájással született meg, de az szinte semmi sem volt. A méh körbetapintásából annyit éreztem, hogy bent matat az orvos, tompa érzés volt, de nem fájdalmas. A varrás az viszont.. Ahova kaptam lidocaint ott nem volt gond, viszont feltárt az orvos egy-két részt, hova nem jutott lido pedig repedten, és varrni kellett, ott mondta, hogy vegyek mély lélegzetet. Hááát, ha nincs ott a baba, akkor ordítok :) még azt is éreztem, ahogy a fonalat áthúzza.

Az első felkelés nekem is nehéz volt. A milliónyi repedésem megstoppolva, a törött farokcsontom, mind nagyon fájt. Nem tudtam, hogy ülni, hogy állni. A wc-zésről ne is beszéljünk és a csodálatos aranyérről. Kb 1 hónapig fájt a gátam. Köhögni pedig még máig nem tudok (6hónapja szültem). Valahogy ösztönösen a testem ellenzi, nehogy fájjon a hüvelyem..

A császár bizonyára másképp fáj. Ott nem a hüvely, hanem a hasfal. Egy édes kis babáért mindkét módon meg kell szenvedni, de megéri :)