Akik már szültek! Mi az amit már nem hagynál szülés közben, hogy csináljanak veled?
Gondolok például olyanra hogy olvastam valakit kézzel tágitottak és hogy az mennyire nagyon fájdalmas volt, és hát mondták neki a többiek hogy miért hagyta?!
Dehat nyilván ott nem arra gondol a szülő nő hogy ezt szabad e vagy mire jó, ha nem is mondják, hanem az orvosra van bízva ha szerinte ezt kell csinálni akkor ezt kell...
Utána már lehet gondolkozni, hogy lehetett e volna másképp, más megoldással?
Ilyesmi tapasztalatokat várok. Mos tlesz az első szülésem.
Én háromszor szültem az elsőnél és az utolsónál sem nyúltak bele a folyamatba semmivel, gyorsan, kevés fájdalommal szültem.
A 2.-nál teljesen indokolatlan kaptam oxitocint, a leghosszabb és legfájdalmasabb szülesem volt. A harmadiknál ha megint beprobalkoztak volna vele, biztos visszautasítom de szerencsére nem kellett.
Indokolatlan oxitocint. 2x szültem, először mivel fogalmam se volt mennyire fog fájni oxi után, nem ellenkezdtem. Vajúdtam már jópár órája. Gyorsítani akart az orvosom aminek akkor örültem, csak nem tudtam milyen áron.
A kicsivel vajúdás közben elfolyt a magzatvíz, ezért 8 centire kitágult méhszájnál bekötötték. Én nem akartam de leráztak, hogy ez kórházi protokol elfolyt magzatvíz esetén és nem volt erőm ellenkezni jobban. Na meg 1. szülésnél még úgy gondoltam gyengék voltak a fájások azért nem tágultam tőle gyorsabban. De második szülésnél eléggé fájt nélküle is ahogy elég gyors volt a tempó is, tényleg nem értem mi értelme volt. Mégegyszer nem fogok szülni egyébként de nem hagynám megint ilyen esetben.
A kézzel tágitást szinte nemi erőszaknak éltem meg. Könyörögtem hogy hagyja abba, de se választ, se indoklást nem kaptam. (Magánkórház, magánorvos, no comment.)
Semmit nem hagynék, be sem mennék. Otthonszülést választanék, közel egy kórházhoz.
Igen az a baj ezzel a miért hagytad dologgal, hogy vannak kórházak ahol ez egy bevett szokás. Abban a pillanatban én hiába láttam csillagokat a fájdalomtól a kézzel tagitasnal, itt megjegyzem, hogy az esetemben semmit nem is ért, akkor is csinálta, mert, hogy ez kell és ne szóljak bele. Mellesleg fogadott dokim volt, de ahol pl én szültem mindegyik orvosnál kB rutinnak számít sajnos. Nekem ez a 2 napos tágítgatás szenvedtetés és végül császár azt eredményezte, hogy 100szor 1 császár mint ez amin keresztül mentem.
Vagy pl nem lehetett inni. Ez most nem számít nagy dolognak, de amikor 2 napig vajudik az ember lánya és nagyon sok helyen lehet enni inni, az adott kórházban meg leüvöltenek miatta akkor sem tudod megmagyarázni, hogy de bezzeg x helyen elfogadott és te inni fogsz. Szval ha megteheted akkor járj utána, hogy melyik kórházban mi a protokoll és inkább ott szülj, mert ha ezek a dolgok abban a bizonyos kórházban bevett szokás te hiába utasítod vissza, akkor is az lesz amit az orvos mond.
Első szülésnél kaptam oxytocint én is, és (mivel első szülésnél ez nem is volt kérdés) gátmetszés is volt. A másodiknál már gátvédelemmel szültem, és előre megbeszéltem, hogy oxytocint csak a legvégső esetben adjanak, de inkább akkor se, így szerencsére nem kaptam és minden rendben ment. Az első szülés iszonyú volt, a gátsebem még a kórházban szétnyílt és hetekig nem gyógyult be, be is gyulladt. Miután végre begyógyult, még hónapokig nagyon érzékeny volt. A második szülés sokkal elviselhetőbb volt, és utána már a kórházban sokkal könnyebben mozogtam, tudtam ülni.
A nagyobbik fiam figyelemzavaros-hiperaktív lett, szerintem van némi köze az oxytocinhoz is. Így ezt a két beavatkozást biztosan nem engedném, ha még egyszer szülnék.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!