A feleségem császarral akar szülni, mert fél, hogy kitágul. Hogyan lehetne meggyözni az ellenkezőjéről?

Meggyőzni sehogy, ne is akard, az ő teste, a döntés is az övé kell, hogy legyen.

Hogy mi történik vele ott lenn, rengeteg dolgon múlik, és ugyan nálam a hiúsági része az utolsó ebből a szempontból, sőt, számomra kisebb áldás az a változás, ami a szülés következményeként történt, de soha, senkit nem beszélnék rá sem az egyik, sem a másik verzióra. Mindkettő lehet csodálatos és felemelő élmény, és mindkettő lehet a földi pokol, ha nem úgy történnek a dolgok, ahogy az ember elképzelte. Legyen ez az ő döntése, hiszen neki kell majd odafeküdni.

Mondjuk elég tabu téma lehet nálatok minden, ha még meg sem nevezed... Hüvely.. Attól fél, hogy olyan mértékben sérül, hogy nem lesz ugyanolyan mint előtte.

Van akinél ez igaz, és van akinél nem. Van aki szerint butaság és van akire semmilyen észérv nem hat.

Sztem is butaság így hozzáállni... DE! Mivel nem az én nemi szervemről, hasamról, pénzemről, felépülésemről van szó, hanem az övéről, így az ő akarata számít. Ha talál egy orvost aki megcsászározza.

Javaslat: támogasd.. Ha nem akarod hogy idő előtt rossz legyen a házasságotok. Biztosítsd róla, hogy ha mégis úgy szülne és másabb lenne a hüvelye, téged nem érdekel, mert szereted és büszke vagy rá!

Önző testkultuszos.

Szerintem nem tudod lebeszelni.

De majd jol megbanja egy jo kis progicsaszar utan,elso agybol valo felkeleskor 😂

Én meg tudom érteni a feleséged nézőpontját, pedig én tényleg csak vészhelyzetben vállaltam volna a császárt. Nem a kitágulás itt a legnagyobb gond, mert az intim tornával orvosolható, hanem a gátmetszés következménye meg a hüvelyfal gyengülése, esetleg előesése, stb. Engem sokkolt a szülés után jelentkező akaratlan vizeletvesztés, csepegés, a fura érzés a hüvelyemben. Nem tudtam hosszabb ideig sétálgatni a babával, mert vagy ijesztő érzésem volt vagy féltem, hogy bepisilok, stb. Ehhez csapjuk hozzá azt, hogy ilyenkor a legkevésbé sem éreztem nőnek magam, főleg mikor inkontinencia betétek közt válogattam. Tornázni se tudsz akármit, stb...stb.

Én akkor úgy éreztem lehet jobb lett volna a császár. Ha ő minden hátrányával a babára nézve, kockázatával saját magára nézve ezt szeretné, akkor inkább támogasd ebben, hiszen az ő egészsége, az ő teste, rendelkezhessen már ő felette, ha megteheti, de azért alaposan járja körbe a témát mielőtt dönt. Ha csak kitágul azt talán a legkönnyebb orvosolni, bár az én férjem szerint így 2 évvel szülés után már semmi változás sincs odalent és én is sokkal jobban vagyok mind testileg, mind lelkileg. Amúgy szerintem a tág punci lesz a legkisebb problémája a kezdeti sokk után.

Azért azt ugye tudja a nejed, hogy szüléstől független ahogy telik az idő minden nőnek tágabb lesz?

Ez most komoly, hogy valaki ezzel dicsekszik???? 😁😁

Ne haragudj már, de prosti a felesèged? Ki az az elmebeteg, aki azzal büszkèlkedik a gyermeke apjának, hogy ő milyen jó numera, ès hány kani dicsőíti a p1náját?

Ne èrts fèlre, nem kell szűzen fèrjhez menni, meg lehet beszèlni ezt azt, lehet nyíltan hozzáállni de ez nekem morbid.

A császárra - szerintem ez nem tragèdia, bár butaság. Viszont jobban aggaszt amit említett valaki, hogy szoptatni akar, vagy az sem fèr bele a csinisègbe? Mert az viszont gondolja meg akar-e szülni, akinek a saját hiúsága előbbre való, mint a gyermeke egèszsège.