Akinek nagyon kevés teje volt, meddig próbálkozott szoptatással, fejéssel? Mikor, miért hagyta abba? Hogy élte meg?

Rendes szülés után azonnal beindult a tejem, majd két hét múlva annyi stressz ért, hogy apadni kezdett,pótolni kellett tápszerrel, közben fejtem, teát ittam, vmi gyógyszert kaptam. Egy ideig növekedett a mennyiség, de nekem is kb 50-60 ml jött, aztán újra megcsappant , majd újra növekedett és így szenvedtem 2 hónapig. Akkor beteg lett a lányom, nem akart enni+ az újabb stressztől már jó volt, ha a két ciciből össze tudtam kapargatni 15 ml-t,közben a gyerekorvos folyamatosan csesztetett, hogy olyan nincs, hogy egy nőnek ne legyen teje. Szoptassak csak, nem baj ha sír a gyerek az éhségtől és nem baj, hogy egy kicsit fogyni fog, majd csinál magának tejet a sok cicizéssel... hát nem így lett. Az egyik mellem teljesen elapadt, a másikban a végére csak pár csepp maradt és én itt feladtam. Teljesen kikészültem a folyamatos sikertelenségtől.

Egy valamit csinálnék másképp: szoptatási tanácsadóhoz fordulnék még az elején. Ha megtettem volna, lehet, hogy tudnék szoptatni. :(

3 hónapig próbálkoztam, a napi 80ml volt a max amit sikerült, pedig ittam én már mindent, feküdtünk napokat összebújva.

Akkor elengedtem azt a kicsit is, sokkal nyugodtabb voltam az étkezéseket tekintve, nem agyaltam egéaz nap hogy jaj mit igyak még hogy több legyen.

Szerintem a tápszer nem ördögtöl való, nem volt lelkifurdalásom miatta.

Makk egészségesen nőtt fel a kislányom, most 4,5 éves a dokit csak hírből ismeri, szóval még azt sem lehet mondani hogy betegesebb lenne.

Szintén koraszülő vagyok, 3 hétig csak fejtem, cicire max 1-2 alkalommal tehettem egy nap, de az első két hétben nem volt túl hatékony. A 3. héten már nagyon ügyes volt, sokáig is szopizott és erősen, viszont totál kipurcant tőle. A harmadik héten a kórházzal járó sok stressz miatt, elkezdett apadni (alapvetően ekkor már 5 hete voltam kórházban) . Bár ekkor még csak kis mennyiségű pótlás kellett. A negyedik héten már otthon voltunk, és már nem tudtam elérni hogy teljesen anyatejes legyen. Bár sikerült elérnem hogy több tejem legyen, a fiam gyors ütemben emelte az adagját és nem tudtam lépést tartani vele. Beállt a cumizavar is. Plusz iszonyú hasfájós volt, és az hogy nem tudtam pihenni mellette ez végzetes hatással volt a tejemre. Végül 3 hónapos koráig küzdöttem a fejéssel és szaporítással, miközben amikor alhattam volna sem aludtam, mert fejni próbáltam. Akkor engedtem el mikor elegem lett, hogy pl ahelyett hogy sétálnánk és kint lennénk a jó levegőn fejnem kell, vagy fel kell állnom egy kellemes családi beszélgetés mellől mert fejnem kell. Ekkor már amúgy is csak kb 10 ml jött le egy fejéssel.

Egyébként nekem 8 héttel szülés után meg is jött a menstruációm.

Nálunk volt minden, sok folyadék, karamalz, szoptanít, sok mellre tétel, fejés, horror fejés stb. De nem sikerült. Szóval besokalltam, hogy ahelyett hogy vele lennék aktívan, örökké a mellszivón lógok.

A védőnőm 30 éve védőnő és az ő tapasztalata az, hogy általában a pont a koraszülöttek nem kapnak sokáig anyatejet. Túl sok a stressz, általában sírósabbak is az átlag babáknál, ami szintén egy stressz faktor az anyukáknak, szóval a korababákkal nehéz. És bár már sok kórház odafigyel rá, hogy lehetőleg a korababák is úgy menjenek haza, hogy szopnak... Még mindig van, ahol erre nem figyelnek, és utána már hiába próbálkozik az ember. Ilyen pl a Szent János.. Mi ott töltünk el 3 hetet, itt nem szempont, hogy a baba szopizzon :(

Nagyon sokat sírtam, és nehezen dolgoztam fel magát a koraszülést is és ezután azt, hogy még az sem sikerül, hogy anyatejes legyen. De azóta eltelt kb egy hónap, hogy feladtam, nem sokára 4 hónapos lesz. És most már nem bánom, hogy elengedtem a tej témát, azóta sokkal közelebb érzem magamhoz. Több idő jut sétára, bohóckodásra, összebúva pihenésre, és azóta az ő kedve is jobb. Nyilván mert nagyrészt túl vagyunk a hasproblemakon, lehet mellette aludni, hisz átalussza az éjszakát, de biztos hogy a nyugodtságában ott van az is, hogy én is nyugodtabb lettem és már nem a tej körül forog az egész napom.

Gyakoribb szoptatással, rengeteg folyadekivással, normal etkezessel mindig több tej lett, de soha nem hoztam be a babát azaz neki mindig több volt az igenye.

Ahogy nőtt a termelt tej mennyisége, ugy ugrott meg a babáé azaz egyfolytában le voltam maradva.

6 -7 honapos koráig huztam ki, mert minimum eddig javasolt szoptatni, es hozzataplalas mellett véd az etellergiak kialakulasa ellen -alapon, aztán szépen elapasztottam.

Nekem valojában az életmodvaltas volt kemény. 6-7. honapban feladtam. Alig evés, műkaják, viz helyett üditők, kávé ezerrel, igy azt sem akartam hogy koffeint kapjon, meg az én etkezésem kárositsa. Terhesseg alatt is alig birtam tartani hogy kisokosan taplalkozzam, szules utan 6 honapig birtam ki az egeszsegtudatos eletmodot.

Csak gondoltam elmesélem milyen rafkosak a kisbabák :):

Amikor szopizott es már nem jött tej, onnan tudtam, hogy elkezdett szunetekkel szopizni, azaz vár vár es utana folytatja.probálkozik probálkozik.

Amikor elnyult a szünet, befejeztem es potoltam kis tápszerrel a többit.

Erre rájött. Es ugye cumisüveg tetszik neki, mert ahhoz nem kell megdolgozni. Es egy idő mulva elkezdte azt játszani hogy csak immel ámmal szopizik, nem szopizik megáll mindig. Azt hittem megint elfogyott, szokas szerint kapott cumisüvegből. De kimentem fejni, es nicsak, jött rendesen, nem is fogyott el. Átver egy kisbaba :D