Akkor is abba lehet hagyni a szoptatást, ha az anyukának nem jó (konkrétan kínszenvedés)?

Lehet nem elég tápláló neki már most a tej, azért a szenvedés. Anyum is így volt velem, kaptam tápszert, és köszi tök jól felnőttem (remek az immunrendszerem, semmi elváltozás nem lett belőle, tök jól alakult az életem).

Számomra nem lenne kérdés hasonló esetben a tápszer. Inkább legyen egy boldog egészséges anyukája (és így boldog és nyugodt apukája) annak a gyereknek, mint hogy tudat alatt esetleg rá haragudjatok a szenvedés miatt.. :)

Jöhet a lepont. Nem vagyok ősanya, egyenesen elítélendőnek tartom, ha egy anya 4-5 évesen is szoptat. De, amit te csinálsz az színtiszta önzőség. Itt keresel a gyakorin megerősítést, hogy nem baj, ha abbahagyod a szoptatást, mert neked kényelmetlen. Először is jó lenne tisztáznod, h tulajdonképpen mi a bajod, ennyi, h kialvatlan vagy és nincs meg a régi "fényed"? Ez ultra gáz. Igen az anyaság lemondásokkal, áldozatokkal jár, és bizony sokszor megcsináljuk azt is amit baromira nem szeretnénk, csak azért mert az jó a gyereknek. Ez egy pont ilyen dolog.

Nekem konkrétam tejkövem volt, mellgyulladásaim, állandó jelleggel tejcsatornaelzáródásaim. Ez nem apró kényelmetlenség volt, hanem pokoli fájdalom, de mégis erőt vettem magamon, mert tudtam, h ez a babámnak a legjobb.

Bírom az ilyet mint az utolsó.

Jön...virtuálisan leköp,aztán fényezi magát.,Hogy mert ő,hogy mert ő mindent megtett pedig de k u r v a nehéz volt.Csak éppen te senkit nem érdekelsz!

Előző,ha te szenvedni akarsz hajrá, a kérdezőnek nem kell tönkremennie a te véleményed miatt.

Utolsó, szülni nem kötelező, az ember lemond bizonyos dolgokról, de azért vannak határok.

Csak azért mert gyereke van, nem kell egy idegi, végletekig kimerült embernek lennie, mert ez egy idő után olyan fokú kiégéshez vezethet, hogy csak na.

Kérdező, NE hallgass a negatív kommentekre, látod vannak itt páran akik ugyanígy abbahagyták minden baj nélkül.

12-es vagyok.

Igen így van, lenézem és sajnálom az ilyen embereket mint a kérdező és igen, magamat sokkat többre, sőt tovább megyek, jobb anyának is tartom. El nem tudnám képzelni, hogy a gyermekemnek valamiből ne a legjobbat adjam, akarjam és magamat előtérbe helyezve, őt háttérbe tolva, érje be miattam kevesebbel. Az anyaság neha áldozatokkal jár és attól érik meg valaki erre a szerepre, hogy megcsinál olyan dolgokat is, ami neki kényelmeten, a gyereknek meg jó. Máshogy megfogalmazva, ha a saját kényelmedet a gyereked elé helyezed, az élet bármilyen terüléről legyen is szó (nemcsak szoptatás), éretlen vagy az anyaságra.

Nekem semmi problémám a szoptatással, bár én is érzem ezt, mint amit a kérdező, valóban fárasztó. Én mondjuk imádom mikor szopizik a 4 hónapos kislányom, átölel, simogat közben. Ez engem bőven kárpótol a kialvatlanságért. Bár a kicsi most is alszik 10 óta (általában 4kor ébred és utána 8kor), csak én nem tudok 😅😅😅

Nem írtad mennyi idős a babád, de kioktatás nélkül írom, hogy lehet a tápszer jelenleg megoldás, de később visszaüthet. Ha jön a fogzás, a szeparációs szorongás, szuri utáni nyűgösség, betegség stb. a szoptatás egy igazi aduász a kicsi megnyugtatásában, vigasztalásában, amit nehéz pótolni. Olyankor neked extra keményen kell dolgoznod azért, amit cicivel lehet, hogy 5perc alatt megoldanál (nálunk ez így van). Egy-egy ilyen éjszaka után ugyanúgy kialvatlan és fáradt leszel.

Persze ahogy írták, azzal eteted, amivel akarod, nem ártasz a tápszerrel. De mi lenne, ha csak este/éjszaka pótolnál neki, hogy megmaradhasson a cicikomfort is a picinek a fent említett helyzetekre?