Ha igeny szerint szoptatsz, minden sirasra mellre teszed?

A 3 óránkénti szoptatás nem igény szerinti.

Egyébként nem minden sírásnál

Az elején én is találgattam mindent, mielőtt mellretettem. Megnéztem a pelust, a pocakját, énekeltem neki, felvettem, hogy nézelődhessen, majd mellre tettem, ha nem használt semmi más.

Utána nekem is feltűnt, melyik sírás mit jelent. Mivel a pelusa gyakran tiszta volt, volt terepe mozogni, és kevésbé volt beteges, majdnem mindig ciciért sírt, így úgy nézhetett ki, hogy minden sírásért cicire tettem, mivel 10ből szer azért sírt. Mikor nem, akkor kiköpte a cicit és üvöltött tovább, így nem lehet igény szerinti szoptatásnál "túl sokszor" mellre teni

5 hónapos iszsz babám van.

Természetesen csak akkor szoptatom, ha erre van igénye. Amikor más a gond, akkor el se fogadja, ez nem úgy működik, hogy ha egyet nyekken, akkor tolom a szájába, aztán jó van az úgy. :)

Van napirendünk is, még ha nem is olyan szigorú, hogy percre pontosan be kell tartani. Annyi a különbség, hogy nálunk nem a három óránkénti evés tagolja, hanem az alvások (délelőtt és délután két hosszabb), a séta (5kor, 1-1,5 óra), fürdés (19.30). Utána​ eszik, bealszik, és reggel 7 körül kell. Az változó, hogy este hányszor kel enni (inni), növekedési ugráskor, vagy ebben a melegben többet.

Enni sem öt percenként szokott. Lehet vele kirándulni, vásárolni, programot csinálni a családdal.

Ilyenkor nem kell hazarohanni etetni. Mindig van nálunk kaja, pont jó hőmérsékletű, steril, azonnal kész. Kendőben szinte bárhol meg lehet etetni úgy, hogy senki se veszi észre.

Nagyon nyugodt baba, nem szokott sírni, nyafogni, mert ha éhes, szomjas, akkor rögtön kap tejet. Nem várom meg, amíg ordít. Most már egy ideje türelmesen ki tudja várni azt a pár percet, amíg nyugis helyet keresünk (pl. pelenkázó), tudja, hogy nem hagyom éhesen.

Itthon még egyszerűbb a dolgunk.

A nyafogásból már tudom, hogy kakis pelus van, éhes, álmos, valami nem sikerült, stb. De természetesen kezdettől végigzongoráztuk ezeket, nem egyből szoptattam.

Nem vagyok teljesen otthon a témában, de én úgy tudom, hogy az anyatej felszívódasi ideje nem fix, a mennyisége nem fix, így a gyerek éhes lehet akár 30 perccel a szoptatás után is.

Én volt, hogy 30 perceket szoptattam 5 perc eltéréssel, és volt, hogy órákig nem akart cicizni a gyerekem. Nem csak evésre használja a cicit, hanem megnyugtatja vele magát, így csak evés céljára odarakni és elvenni x időre, szerintem nem fair a gyerekkel szemben.

Olvass utána szerintem, és aztán kérdezz, ezeregy pontilyen kérdést tettek már fel.

Benne van a nevében is: IGÉNY szerinti szoptatás. Tehát szopizik, ha arra van igénye. Azaz, ha éhes vagy megnyugvásra kell neki a cici, megkapja az édesanyától. Nem cumit nyom a szájába, hogy az nyugtassa meg vagy terelje el a figyelmét ideig-óráig az éhségéről, hanem válaszkészen figyel az édesanya, és a megfelelő pillanatban odaadja neki a mellét.

Ehhez természetesen meg kell ismerni a baba sírásait. Nagyon gyakori jelenség, hogy az első 2-3 hónapban nonstop szopizik egy baba. Ilyenkor állítja be a kereslet-kínálatot, és ha az anya engedi neki, az ilyen növekedési ugrásokon (amikor nem elég az anyatej a baba megnövekedett tejigényére) pár nap alatt túljutnak. Olyankor beáll szépen egy rend. Egy iglny szerint szoptatott baba 3-4 óránként eszik, ha minden rendben van: egészséges, nem hasfájós, nem jön a foga, nincs még szepa, és még sorolhatnám azokat a helyzeteket, amikor a babát valami kizökkenti a komfortérzetéből, és fokozottabban az édesanya és az anyamell kell neki.

Szval az iszsz-babák azt kapják az édesanyjuktól, amire adott pillanatban szükségük van. Miután az anya kiismeri a különböző sírásokat, nem fogja a mellét dugni a baba szájába, ha a baba a kakis pelus miatt sír, vagy azért, mert melege van, esetleg unja magát. És azt is lehet tudni,.hogy egy egészségesen fejlődő szépen gyarapodó (mondjuk) 4 hónapos baba gyakran már 4 óránként eszik. Ha délben jól belakmározik, és megeszi a szokott nagy mennyiséget, egy órával később vszleg nem megint az éhség miatt sír, hanem lehet, hogy bentragadt egy büfi, feszít a pocak, elálmosodott. Ezt az anya fejben tartja, és nem fogja megint szoptatni. Ha nem sikerült megtalálni a problémát, lehet, hogy egy ölelésre vágyik a baba. Szval az iszsz nem maga a káosz, sőt, inkább egy szuper rendszer, amelyben a baba tudja, hogy az édesanya odafigyel az igényeire. Kevés a lukra futás egy jól bejáratott iszsz esetében.

A gyerek nem hülye, csak gyerek. A szopáshoz az ő aktív közreműködése szükséges, szóval ha nem akar szopni, a fejed tetején is ugrálhatsz, meg tömködheted a mellet a szájába, akkor se fog enni. :)

Az első hetekben-hónapokban kevés olyan dolog van, amire nem jó a cici. Iszsznél nem szabad csak kajaként tekinteni. Étel, ital, fájdalomcsillapító, altató, sőt a hőháztartás szabályozásában is segít, illetve testkontaktus, közvetlen kommunikáció anya és baba között, egyedül a tele pelu problémára nem megoldás. Ráadásul még a sírást sem kell megvárni, érdemes a korai éhségjelekre figyelni.