A tej mennyiségét "csak" többszöri mellretétellel is lehet növelni fejés nélkül?

Fejni csak akkor kell szaporítás céljából, ha a baba nem hajlandó a gyakoribb szopira. Pl. szopisztrájk vagy egyszerűen fizikai akadály miatt nem tud eleget szopizni, koraszülött, gyenge, fogzás gyötri, stb...Ha hajlandó gyakrabban szopni, akkor semmi más nem kell, csak mellre tenni gyakrabban. A fejés ilyenkor több szempontból káros lehet: egyrészt ki lehet fejni a gyerek elől azt a mennyiséget, amit amúgy kiszopizott volna. Mivel a mell nem tejtároló, hanem tejtermelő "eszköz", a szoptatási tanácsadók szerint ez nem lehetséges, de én mérésekkel igazoltan tapasztaltam. Mondjuk rendszeresen 200 ml-t szopott egy éjszaka. Nagy kínkeservvel kifejtem mondjuk 50-100 ml-t szopi után, ahogy tanácsolták. És reggel kiderült, hogy egész éjjel pontosan annyival kevesebbet szopizott. Ez annyiszor előfordult, hogy határozottan állítom, kifejtem a gyerek elől. A szoptatási tanácsadó azt mondta, ez talán attól lehet, hogy a nagy tejleadó reflexet a mell nem képes egy ideig megismételni. Kell pihenés. Ami számomra még nagyobb érv a felesleges fejés ellen, az a lelki része, illetve fizikailag is igénybe vesz, mert pl. ahelyett lehetne akár aludni is ám. No de én aztán az órákig tartó fejés mestere voltam. Megtanultam ezalatt sokat a tejtermelésről, az tény. Kézzel sose sikerült igazán mennyiséget fejni, csak szivárgott. Mellszívóval volt, hogy 45 percembe telt. És 44 percen át nem jött semmi, a 45-ödikben pedig egy pillanat alatt tele lett az üveg 50-100 ml tejjel. Rendszerint akkor, ha befutott egy telefon vagy elterelődött a figyelmem. Nem egyszer jártam úgy, hogy meredten és unottan és aggódva figyeltem az üveget, mikor sikerül már, és amikor már feladtam és végre nem görcsöltem és elbambultam, mikor visszanéztem, tele volt az üveg. Tehát a fejés stresszes. Főleg ha nagyon akarod. Ha meg nem sokat tudsz a tejtermelésről, akkor halálra is rémülhetsz, mint én, mert 10 perc alatt tudtam kézzel 10 ml-t kipréselni, én, akinek az első 3 hónapban magától ömlött a teje. Ilyenkor az ember, és az anyukák többsége milyen következtetésre jut? : elapadt a tejem. HA szerencséje van, megtudja még időben, hogy a 3. hónap után már nincs hormontúltengés, sem tejtúltengés, nem fog ömleni már belőled a tej, pont annyi lesz, ami igény szerint a baba szopijához kialakult, már ha igény szerint szoptattál. (Amúgy 3. hónapon túl már nem mindig jó az igény szerinti szopi, mert a babák egy része elfelejtkezik jelezni az éhségét a sok újdonság miatt.)És simán lehet, hogy 1 órán keresztül nyúzod a mellled, és nem jön belőle 20 ml se, a gyereket mellre rakva pedig két pillanat alatt leadja a tejet a mellet. Semmi se tudja olyan jól kiváltani a tejleadó reflexet, mint a baba szopizása. Viszont a fejés és az azzal járó stressz és esetleg az olyan téveszmék, hogy ha nem tudok fejni, elapadt a tejem, olyan szorongásszintet tudnak okozni, hogy már a baba szopija sem tudja kiváltani a tejleadó reflexet. Nálunk előállt ez, és akkor kész az ördögi kör: a baba elégedetlen, elkezd a mellen reklamálni, majd sír és nem próbálkozik tovább és a mérleg is megmutatja, amit jelez, hogy nem tudott szopizni, nem történt meg a tejleadás. Ez megtörténik egyszer és anyuka már szorongva várja a következő szopit. És jön az ördögi kör, mert a szorongás fékezi az oxitocin termelést, ami kell a tejleadó reflex kiváltódásához. És nagyon hamar el lehet jutni oda, hogy a szorongástól valóban nem jut a tejhez a baba és muszáj pótolni és nem ürül a mell és valóban egyre kevesebb lesz a tej. Holott nem volt semmi baj, volt tej bőven, csak anyuka elkezdett fejni és szorongani. Én mindent áttanulmányoztam a neten és valóban a fejést ajánlják tejszaporításra, de hangsúlyozni kell, azt csak akkor szabad, ha a baba nem akar, nem tud szopni! Teljesen elképedtem, amikor végső kétségbeesésemben Ungváry Renátához fordultam és két dolgot tiltott meg nagyon határozottan:

1. Megtiltotta, hogy mérjem a szopizásokat.

2. Megtiltotta hogy fejjek.

A tejem már akkor felére apadt, ami azért volt katasztrófa, mert a kicsim nem haladt elég jól a hozzátáplálásban, tápszert sem fogadott el, csak szopizni akart, de folyamatosan sírt a mellemen, mert annyira izgultam, hogy meg tudom-e szoptatni, hogy nem volt tejleadó reflexem. Sokszor csak éjszaka tudtam megszoptatni, amikor már ahhoz is bamba voltam, hogy izguljak.

Eleinte nehezen fogadtam szót. Még hogy ne mérjek? És ha éhen hal? Honnan fogom tudni, hogy tudott-e szopizni egyáltalán valamennyit??? Ebben volt valami ráció, nem is tudtam a mérést addig abbahagyni, amíg Renáta hozzátáplálásra vonatkozó remek és nagyon kemény tanácsait megfogadva el nem kezdett a gyerek végre enni. Akkor megnyugodtam, hogy már biztos nem hal éhen és nem mértem többé a szopit. A fejést azonnal abbahagytam, mert megértettem, hogy nálam több kárt tett, mint hasznot és nem jól alkalmaztam. Amikor először volt nálunk gond a szopival, még csak az volt a baj, hogy nem ismertem fel, hogy a kisbabám már nem kéri sírva a szopit 3 hónapot betöltve, és nem szoptatattam meg elég gyakran. Ennek súlymegállás és túl sok alvás és aztán tejcsökkenés volt a következménye. Anyósom vetette fel, mikor a gyerek egész nap ingerült volt, hogy talán kevés a tejem. És kész, ez mindent felrobbantott bennem. Nem volt addig semmi baj, csak gyakrabban mellre kellett volna tenni, nem a tejem volt kevés, hanem a szoptatás gyakorisága. És mégis, az a stressz, hogy elapadhatott az addig ömlő tejem, olyan kétségbeesésbe vitt, hogy valóban egyre ritkábban sikerült szoptatnom és jött 3 hetes szopisztrájk, nyilván a tejleadó reflex hiánya miatt a babám elégedetlen lett. Sokan átélik ezt szerintem és itt hiszik azt, hogy vége, elapadtam egyik napról a másikra. Tegnap még volt tejem, ma már nincs. Na hát ez nem létezik. Az már inkább, hogy anyuka azt hiszi, hogy így van.

Renáta tanácsai beváltak. A mérés és a fejés okozta stresszint lecsökkent. Megnyugodtam. 2,5 éves a gyerek és még most is szoptatom. :)

Fontos tudni:

Az hogy a mell nem tejtároló eszköz, hanem tejtermelő, azt jelent, hogy a fejés során üresnek tűnő mell valóban lehetséges, hogy üres, semmi gond ezzel, mert a mell a tejleadó reflex során egy pillanat alatt gyártja le a tejet egyenesen a gyerek szájába. Közben is van minimális tejtermelődés, ezt lehet kisimogatni, kipréselgetni kézi fejésnél, de ez nem sikeres fejés, a sikeres fejés kiváltja a tejleadó reflexet és akkor szintén nagy mennyiségű tej ömlik ki egy pillanat alatt. Tehát a fejés sikertelensége csak azt jelzi, hogy nem történt meg a tejleadó reflex. Ha a baba szopik, nála profibban nem tudja azt senki kiváltani. Az első 3 hónapban még tejleadó reflexen kívül is nagyon sok tej termelődik a mellben, ezért tud úgy feszülni. De ez elmúlik. Utána a mell üresnek tűnik, és leginkább csak a tejleadó reflexek során ad le nagyobb mennyiségű tejet. Ezért üresnek is fog hatni. Ettől nem kell megijedni. Szóval ha a baba akar szopizni és tud, akkor hagyjuk ezt csak őrá és nyugodjunk meg, nála profibban senki nem fogja szabályozni a tejmennyiséget. (Utolsó voltam.)