Meg fog ez vajon változni bennem?

én is azt tudom írni, hogy majd meglátod!

Nekem pl. eszembe nem jutott, hogy majd én ne szoptassak, ezer helyen utánanéztem az anyatej előnyeinek, komolyan hittem benne, hogy ez működni is fog.

Aztán hazajöttünk a kórházból, éhes lett a gyerek és nem tudott enni, bealudt, fájt, pár óra múlva a mellem is begyulladt. Lefejtem neki kézzel egy adagot bőgve, az apja addig elment mellszívóért és 1 hónapig próbáltam szoptatni, bealudt, begyulladt, nem szívta le stb. úgyhogy fejtem és fejtem és rendesen jóllakott üvegből rendre :)

Most jön a testvére, most azt nem tudom elképzelni már, hogy igény szerint szoptassak, csak fejésre és tápszert tudok elképzelni. (Mondjuk a nagytesó nem is hagy más választást majd szerintem, mert még a notebookot is kinyírja, ha helyette azzal foglalkozok, így meg nem lehet félórákat órákat előtte szoptatással tölteni majd).

A kifejezések engem is irritálnak, de ez nem a gyerek táplálás kérdése :)

5-ös nekem is rengeteg időm rá ment a tejszaporításra,na én se tudom elképzelni,hogy a 2.nál ez megoldható ki ér arra rá,hogy órákat fejjen szoptasson addog meg ott a 2 gyerek :-(

2

En is ugyanugy ereztem, ahogy te.

Aztan 3 hete megszuletett a kisfiam, a noverke odahozta, a mellemre tette (nem cicire), es a vilag legtermeszetesebb dolga volt, hogy szoptattam (nem ciciztem, tejcsiztem, tejciztem.)

Engedd at magad az osztoneidnek. De ha megsem megy, akkor ne ostorozd magad. Ettol meg lehetsz szuper anya.