Mostanában sok helyen előfordult (elharapódzott) vita szoptatás-tápszer témában, szerintetek miért?
Két különböző fajtájú vita is létrejött, az egyiknél a sokáig szoptatásról volt szó, ott egy-két tápszeres anyuka kezdte a vitát, hogy engem nem érdekel, DE... és már mondta is, hogy miket vágtak a fejéhez. (Egyébként teljesen, megértem, hogy bántja a dolog, biztos mindenkit sértene, ha így vélekednének róla, egy önhibáján kivül megesett dolog miatt.)
A másik fórumon az elfogadásról volt szó, ott egy anyuka kezdte igazából a vitát, lelustázva a tápszerrel etető anyukákat.( a dolog "szépsége" az volt, hogy ő utána eltűnt, és az addig békésen beszélgető, megértő emberek estek egymásnak)
Valahol mindkét részről valamilyen formában mintha önigazolás látnék, hogy megnyugtassák magukat, hogy jól csinálják.
Tehát ilyen hosszas bevezető után az lenne a kérdésem, hogy akiknek ennyire tüske van a szívükben, miért a másik (sokszor vadidegen) véleménye, elismerése a fontos. Miért nem elég, hogy a gyermekük/gyermekeik egészségesek, boldogak? Vagy csak szimplán jó (tudat alatt) így levezetni a stresszt?
Egyáltalán van a két oldalnak megdönthetetlen ellentéte? Vagy mindig csak üres általánosító jelzőket dobálnak?
(Kérdésemet nem provokatívnak szántam, akik személyeskednek vagy próbálnak vitát generálni, töröltetem a válaszukat. Köszönöm előre is mindenki (minden normális) válaszát! :)
"Teszem hozzá, a szoptatós anyukák támadnak általában először, tápszerezős anyát még nem láttam/hallottam 'támadni'."
Azért ez sem egészen így van sajnos. Tény, hogy a kisbabákat szoptató anyukákat ritkán szólják le (bár olvastam már itt olyat, hogy az anyatejes babák rosszak, elkényeztetettek, és nem is szeretik az anyjukat, csak a mellét, de az ilyen hozzáállás tényleg ritka), annál gyakoribb azonban, hogy sokan nagyon csúnya dolgokat vágnak azok fejéhez, akik az 1 évesnél idősebb gyereküket még szoptatják. Rendszeresen olvasom itt, hogy az 1-1,5 éves vagy pláne idősebb gyerek szoptatása perverzió, hogy az anya csak azért csinálja, hogy magához láncolja a gyereket stb. Ez sem feltétlenül szebb dolog, mint annak beszólni, aki valamiért nem vagy csak rövid ideig szoptatott.
A dolog furcsasága egyébként, hogy ez mintha csak itt lenne téma. Sok gyerekes barátnőm van, van, aki nem szoptatott egyáltalán, és olyan is, aki 2,5 évig, és senki nem szólja le emiatt a másikat a háta mögött sem, nem hogy szembe. Nagy bajok vannak annak a fejében, aki csuklóból sz@ranyának vagy perverznek titulál valaki, mert nem 100%-osan úgy alakultak a dolgai, mint neki.
A lepontozásból is látszik, hogy nem tetszik az igazság. Én az itt olvasottak alapján írtam véleményt, pedig nem ma kezdtem olvasgatni.
Nem attól szuper anya valaki, mert szoptat.. Van aki azért, mert nem kerül pénzbe, de van olyan is, aki szoptatta a gyerekeit & ennyi volt a törődés...
Valamiért a tápszert ősellenségnek tekintik az elvakult szoptatáshívők, és egy tápszerrel etetett gyerek elesik egy csomó (vélt vagy valós) előnytől, a kötődéstől kezdve a magas intelligenciáig. És aki tápszerrel etet, az nem tesz meg mindent a gyerekért stb.
Ennek a gyökere szerintem abban keresendő, hogy a szoptatásnál egyértelmű a miért (jó, kivéve akkor, amikor anyuka nem akarja abbahagyni, mert azért van ilyen is), vagyis hogy táplálni akarom a gyerekemet. Viszont annak, hogy tápszeres lesz egy baba, elég sok oka lehet, attól kezdve, hogy nincs tej, odáig, hogy félti valaki a mellét.
Az én kislányom mára már tisztán tápszeres sajnos, de talán ha 5-6 alkalommal sikerült szoptatni összesen a három hónap alatt, viszont amíg tudtam, fejtem neki. Bőven lesajnáló meg elítélő pillantást, hogy "mi az, hogy nem szoptatod" meg "azt csak akarni kell, nem próbálkozol eléggé". Ilyenkor legszívesebben ráüvöltenék, hogy banyeg, cseréljünk. Vagy elmondanám egy napomat.
Nekem majdnem ráment a házasságom a szoptatásra (vagyis annak hiányára) és a három hónap alatt minimum 150 000 Ft-ot költöttünk arra, hogy menjen. Volt olyan, hogy kétóránként ültem le fejni. Ahol látom, hogy "horrorfejés", csak mosolygok, mert a 7-7, 5-5, 3-3, 2-2, 1-1 módszer móka és kacagás ahhoz képest, amiket csináltam. Volt olyan, hogy annyira be volt gyulladva a mellem, hogy egy órát álltam sírva a forró víz alatt, hogy enyhüljön. Volt, hogy a férjem masszírozta, mert az én kezem már görcsbe állt. Volt, hogy úgy fejtem, 2 perc gép, 5 perc pihi, mert annyira fájt.
És igen, biztos van olyan, aki tudna, de nem teszi, mert félti a mellét. De ne vegyünk már mindenkit egy kalap alá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!