Sikerült valakinek úgy altatni a babáját, hogy nem cicin aludt el? Tehát külön tudta választani a szoptatást és az altatást.

A barátnőm 7 hónapos kisfia sohasem cicin alszik el. Kezdettől szétválasztotta a kettőt. Ha bealszik is a cicin, akkor ébresztgeti, hogy még nincs alvás.

Aztán múltkor mentem hozzájuk, az ajtóban mondta, hogy hadd szaladjon már le a postaládához, de menjek be nyugodtan. Baba a kiságyban sírdogált. Gyorsan felvettem, mikor visszajött, mondta, hogy nem kellett volna, mert mindig így csinálja, "így altatja el magát".

10-15 perc alatt elalszik.

Amit ki akarok ebből hozni, hogy biztos van baba, akinek megfelel a nem cicin való elalvás, de nem mindenáron.

Ilyen pici babát nem érdemes leszoktatni még erről, ráérsz még. Az enyém 8 hetes de csak nagy néha alszik el a cicin, főleg este, pedig én úgy élveztem. A miénk elalszik a babakocsiban is pár perc után persze csak ha tolom :) Van bölcsője és ha ringatom és énekelek neki, akkor is elalszik. Van amikor a hordozókendőben alszik el. És van amikor az összes fentit végigpróbálgatom.

De a lényeg hogy boldog legyen, és ne sírdogáljon, mert az később visszafordíthatatlan lelki sérüléseket okozhat.

"aláírom, hogy ehhez az ő személyisége is kell"

Itt a kulcsmondat. És még egy fontos összefüggés a pszichológiából: a babák genetikailag, ösztönösen úgy vannak programozva, hogy a cicin AKARJANAK elaludni. Nagyon kevés baba van, aki nem így működik, ők a kivételt erősítő szabályok. :) A szopi pedig több szempontból is úgy van kitalálva, hogy a babák elaludjanak közben.

Megosztó a téma, tudom, de az tény, hogy a babának minden szempontból jobb lehet, ha a saját belső igényeit szem előtt tartva altatjuk. Vagyis ha láthatóan szopival szeretne aludni, akkor úgy.

Kérdező, ha neked nagyon ellenedre van a dolog, akkor is mindenképp olyan módszert válassz szerintem, ami egyrészt biztosítja a babád biztonság iránti igényét (gondolom, sejted, hogy miért), másrészt, ami megfelel az ő igényeinek (is). Vagyis, bármit teszel, lehetőleg ne hagyd őt magára elalváskor! Egy sor kutatási eredmény van már, ami mind arra mutat, hogy az egyedül hagyott babák hatalmas stresszt élnek át ilyenkor, aminek végső soron anatómiai-biokémiai kihatásai lehetnek. Ráadásul az idegrendszer nagyon sokáig egyszerűen nem képes azokra a működésekre, amik az önálló elalváshoz-visszaalváshoz szükségesek (idegsejtek szinkronizált kisülése).

Vagyis szerintem alaposan fontold meg, hogy mit döntesz végül, mert szerteágazó kihatásai lehetnek, amikről ma még túl keveset tudunk. Tudom, a praktikusság, a kényelem, az ilyen jellegű következetesség is fontos szempont anyaként, de a hosszú távú előnyök-hátrányok mérlegelése is.