A cicin elalvó babát hogy és milyen fokozatban lehet átszoktatni az egyedül elalvásra?
10 hónapos a kislányom, és még szoptatok napi min. 3x, de folyamatosan azon tűnődök, hogy ha egyszer elfogy a tejem, kevesebb lesz, vagy már szeretném elválasztani ,hogyan fogom elaltatni... Nyílván utána olvastam már a témának és próbálkoztam a napközbeni egyedül elaltatással is, de sok sikertelen kísérlet után, maradt a cicin altatás... Napközben csak a mi ágyunkon tudom úgy elaltatni, hogy után el tudok jönni mellőle, a kiságyába lerakás csak felébredéssel és hosszú sírással végződik...
Este szerencsére működik a kiságyba letétel, ha picit megébred, még akkor is vissza tud aludni ott, ha nagyon álmos... (alszik reggelig 10-11 órát)Viszont, ha éjjel felébred, ritka, hogy simogatással, suttogással ("alszik a baba, tente baba...stb) vissza tudom altatni... általában vagy fel kell venni, vagy még az sem használ, cicire kell tenni.
Idővel gondolom majd jön az esti mese... bár akkor már kell egy bizonyos fokú szellemi érettség is, gondolom olyan 1,5 éves kor körültől... és nappal?
Szóval olyanoktól kérnék tanácsot, akik már átestek hasonló "problémán" és valami JÓ MÓDSZER bevált!
Ugye 10 hósan még nem késtem el...?
Előre is köszönöm!
Az igazán nagy könyvek nem a Suttogónál kezdődnek... ;)
Ez az altatós-dolog egyébként a mélyben szimplán az anyukáról, az ő hozzáállásáról szól szerintem. Vagyis, azok, akik valamiért nem szimpatizálnak a szoros baba-mama egységgel, inkább választják az alvástréningeket és az "önállóságra nevelést". Míg azok, akiknek a kötődés (ennyivel is) fontosabb, inkább bevállalják, hogy kivárják, amíg a gyerkőc megérik arra, hogy maga hagyjon el dolgokat. Nem ítélkezem, hogy melyik a jobb, egyáltalán, nem is ez a lényeg - de a gyerek érdekét általában az utóbbi szolgálja jobban.
Én azt tapasztaltam eddig, hogy inkább az anyuka hozzáállása, elképzelése, illetve időnként kényelme az, ami döntő ebben a kérdésben. Sokan okkal-ok nélkül félnek ettől a fajta szoros kapcsolattól, ami részben érthető, részben viszont alaptalan. Sokaknak talán nincs elég türelmük kivárni, amíg a gyerek bizonyos dolgokra saját magától is megérik (és nem kell ilyesmikre külső ráhatással ránevelni, még idő előtt).
Mondjuk az tényleg igaz, hogy ha valaki mellen alvásra "szoktatja" a babáját, az általában arra készülhet, hogy ez esetleg hosszabb ideig is megmarad - de megintcsak attól függ, hogy ez "baj" lesz-e vagy sem, hogy az anyuka maga hogyan látja ezt. Ha neki ez nem normális, akkor gondja lesz vele. De ha el tudja ezt fogadni, akkor aggódnia sem kell, mert idővel biztosan változni fog a helyzet. - Tény, hogy nem mindegyikünknek "való" ez a fajta szemlélet, nem mindenki tudja ezt elfogadni vagy megszokni. Pedig nem olyan nehéz. :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!