Nagyon nagy baj ha én így érzem, gondolom?
Első lányom két hétig szopott, alig volt tejem, tiszta seb volt a mellbimbóm. Legalább fél óra volt mire valahogy sikerült neki bekapnia, de az első két korty után mindig bealudt.Folyton jöttek a rokonok is, alig tudtam pihenni.
Tudom, hogy majd mielőtt lesz neki testvére, valahogy túl kell magam tegyem ezeken a dolgokon, de most úgy érzem, hogy nem bánnám ha nem tudnám szoptatni a testvérét sem.
Tudom, hogy a legjobb az anyatej, de a tápszertől sem lesz semmi baja.
Viszont nem szeretnék semmiféle szoptatási tanácsadóval beszélni, nem akarok m ég egy okoskodó embert beengedni az otthonomba.
Ha szopis tanácsadóval nem szeretnél beszélni, azért szopis (szak)irodalmat még olvashatsz... ;)
Persze nagyon nem mindegy, hogy jelen lelkiállapotodban mit és főleg milyen megfogalmazásban olvasnál, hallanál a témáról. Én se ítéllek el, bár mondjuk más hozzáállású ember vagyok. Dehát nem vagyunk egyformák.
Viszont amit őszintén tudok neked én is javasolni, az a próbálkozás, a nyitottság: hátha mégis sikerülne a kicsivel. Mondjuk ehhez szerintem azért jópár tanács és főleg lelkitámasz kéne (és igen, ennyiből lenne jó egy hozzáértő), mert ha alapból van egy negatívabb hozzáállásod, az már sok szempontból előre eldöntheti a kérdést. De végül is az esély mindig és mindenki előtt ott van. Ha nem zárkózol el előre és teljesen, akkor még bármi lehet belőle. Én csak bíztatni tudlak. :)
Csak biztatásként írom, hogy barátnőm az első, időre született lányát keservesen 4 hónapig tudta szoptatni, mellette végig pótolni kellett tápszerrel, a kicsi lányát, aki koraszülött volt, 1 éves korig szoptatta, 4 hós koráig , csak anyatejes volt.
Egy próbát megér! Sok sikert!!!!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!