Van erre valami hivatalos álláspont hogy mennyi idős baba az akinek már nem elég az anyatej? Hol van erről valami leírás?

A WHO álláspontja szerint is 6 hónapos kortól szélszerű elkezdeni a hozzátáplálást. Addigra már nem tudja csak az anyatej fedezni a szükséges tápanyagot, vitaminokat. 1 éves gyereknek meg már bőven nem elég csak az anyatej. Ne vedd magadra, a sógornőd nem százas... Ha azt akarja, hogy később vashiány, vagy egyéb vitaminhiány alakuljon ki a gyerekeinél, csak csinálja.

Te teljesen jól csinálod, és a gyerek is tudja, hogy mi kell neki.

Egyébként ez egy nagyon jó kiadvány, érdemes olvasgatni benne mindenféléről - pl. lisztérzékenység esélyének minimális csökkentéséről, tehát glutén bevezetéséről, stb.:

[link]

A hozzátáplálás elkezdését 6 hónapos kor KÖRÜL ajánlják. De ha az étel emésztetlenül átmegy a babán, kilöki a nyelvével az ételt, öklendezik stb akkor nem érett még rá, ilyenkor várni kell még vele. Tehát nem kell MINDENKÉPP elkezdeni 6 hónapos korban. Minden baba más.

Ti teljesen jól csináljátok. A babád fejlődik, nem éhes, nem szenved és így jó neki. (De egyébként ha ebéd után anyatejjel kínálod, az is jó, nem muszáj vízzel, de ha nektek így működik, akkor oké.)

De az sem baj, ha egy baba 1 éves koráig szinte csak anyatejen él. Mert van olyan gyerek, aki úgy igényli. Azzal sincs gond.

A sógornőd sem csinál semmit rosszul, csak azt, hogy beleszól abba, ahogy te csinálod...

(És saját példa, hogy minden gyerek más: az első gyerek 8 hónapos koráig nem volt hajlandó szilárdat enni, csak anyatejet. Nem erőltettem semmit. 8 hónapos korában el kezdte érdekelni, de még akkor sem evett sokat, 1 éves korában még az evések kb. 85%-a anyatej volt, de szépen fejlődött. A második gyerek pedig 7 hónaposan fogadta el a szilárdat, és sokat is eszik belőle. Most 1 éves, és csak 2-szer szopizik egy nap.)

Az én lányom 8 hónapos koráig kizárólag szopott, nem fogadott el semmit, ugyanúgy gyarapodott a súlya, mint korábban, volt, hogy egy kilót hízott egy hónap alatt. Sőt, 14 hónaposan is volt 3 hét, amikor egy betegség miatt semmit nem evett, hanem visszatért a kizárólagos szopira, akkor se csappant meg a súlya.

Az anyatej a baba igényére, midnen nap más és más összetételben, de mindig az életkorának és a szükségleteinek megfelelő módon "készül" a WHO legújabb kutatásai szerint (forrás: Anyatej Magazin 2011) 2 éves kor felett átalakul az immuntartalma, megnő a tápanyagtartalommal szemben - gondolom, mivel már nem a táplálás a lényege elsősorban.

Bár részben igazat adok a sógornődnek (hogy először szopi, aztán más étel, hogy a babádra bízd az átállást a tej és a táplálék között, az ő ütemében haladva), nem hiszem, hogy jól állt hozzá a "felvilágosítástokohoz". Mindezt kedvesen és nem kioktatóan is el lehetett volna mondania, őgy, hogy még a gyanúsem merüljön fel benned, hogy befolyásolni, kioktatni, leteremteni akar téged. Mindenki maga dönti el, hogy mia jó neki és a babájának és amíg nem ártasz a gyermekednek, figyelembe veszed az ő igényeit, addig bármilyen módszer helyes lehet, ami az anyatejről a szilárd táplálékra való átállást segíti. Neked kell tudnod, meddig szeretnél szoptatni és mennyit s míg ez a babád fejlődésében, akár lelki, akár fizikai kárt nem okoz, addig nem szabad, hogy támadás érjen.

Abszolút szoptatáspárti vagyok és meggyőződésem, hogy segíteni szeretnék mindenkinek abban, hogy szoptasson, lehetőleg sokáig és igény szerint, de azzal, hogyha így "támadénék emberekre, türelmetlenül és mindenféle empátiát mellőzve, csak ártanék vele. CSak annak adok tanácsot, aki kér, és bár ezt nagyon nehéz megállni, ha látom, hogy valaki szerintem rosszul csnál valamit, legfeljebb felajánlom a segítségemet, de nem rontok neki. Nem mondom, marha nehéz megállni, de muszáj, hiszen amíg nem tanuljuk meg egymást felnőttként kezelni bármilyen kapcsolatrendszerben, ahol gyerekekről is szó esik, hogyan akarunk példát mutatni a felnövekvőknek?

A gyerek táplálásban megkülönböztetünk ELVÁLASZTÁST (amikor először az egyéb táplálékklal lakatjuk jól és aztán szoptatjuk) és HOZZÁTÁPLÁLÁST (amikor először szoptatjuk és ahhoz tápláljuk hozzá).

Sajnos olyannyira lecsökkent az elmúlt 2-3 generáció alatt a hosszú ideig szoptatott babák száma, hogy a táplálkozást a tápszeres táplálásra vonatkoztatják minden tekintetben. Csak egy példa a testsúlykilógrammonkénti 150 g / napi evés kiszámítása. Amit jelenleg anyatejes babáknak is javasolnak, mérésekkel elbizonytalanítva a szülőket, akik a kiegyensúlyozott babájukat is tápszerezik, hogy tuti meglegyen a napi X gramm (én isbeleestem ebbe a hibába eleinte).

Az elmúlt években egfigyelhető - ha megkérdezed a felmenőidet, nőrokonaidat, hogy általában 7 hetes és 3 hónapos korig szoptattak az anyukák régen, utána jött a tápszer. Ez a szoptatási trend a növekedési ugrások át nem vészelését mutatja. Mivel úgy az 50es években azt gondolták, hogy jó minél hamarabb narancslevet, tejet és teát adni a babának, így már a kezdetekkor, a kereslet-kínálat kialakulása előtt elkezdett apadni a tej, ami el is fogyott a második növekedési ugrásra, vagy nagyon lecsökkent és nem bírta ki fél évig. A tápszerbe pedig már jól lehetett épüréket keverni, ezért alakult ki az a nézet, hogy naponta egyre növekvő mennyiséget adjunk a babának, és ezért is ezt hívják hozzátáplálásnak és nem az anyatejhez való kiegészítő táplálást :(

Sajnos a gyermekorvosok nagy része éppen az a korosztály, akik az 50es években vagy az után szültek, azaz akik csak pár hónapig szoptattak és azt is tanulták, hogy napi kiskanalakkal kell haladni előre ahelyett, hogy a babára bíznák, mikor érik meg.

Van egyébként egy modern felfogás is (vagyis annyira nem modern, mert kb 100 éve is így csinálták), hogy amíg nincs foga és nem tud egyedül felülni egy gyerek, addig nem érett az emésztőrendszere a táplálkozásra.

Elküldtem véletlenül.

Szóval amíg nem volt etetőszék, muszáj volt várni az ülni tudásig, különben szegény gyerek meg is fulladhatott volna.

Az pedig, hogy érdemes szoptatni előtte, nem csak a baba igénye miatt van így, az anyuka mellgyulladását is meg lehet előzni a lassú, fokozatos szopicsökkentéssel.