Sikerülhet szoptatás alatt? Vagyunk mar a második babára.
Tudom,hogy előfordulhat,de szerintetek mennyi az esély?Nektek sikerült?Talán csak a sikersztorik által biztatást várok.:)
A Kisfiunk 8 hónapos,szeretnénk kis különbséggel tesot. 2 hónapja nem vedekezunk. Sokat szoptatok meg,6 hónapos koráig csak anyatejes volt, most hagyunk el egy szoptatast. Lehet így reális esély,vagy ne éljen bele magam? Ja és a menstruaciom meg egyáltalán nem jelentkezett a szülés óta..De az első baba is így jött össze 4 hónappal a tabletta abbahagyasa után,hogy meg nem is jött meg,de terhes lettem. Köszi a válaszokat!:)
válasza:Én , a védekezés abbahagyása után, gyakorlatilag azonnal teherbe esetem szoptatás alatt. Igaz, én akkor már három hónapja menstruáltam.
OFF: Kis korkülönbség azért jó, mert akkor a testvérek sokkal szorosabb kapcsolatba lesznek. Legalábbis a környezetembe, azok a tesók, akik között másfél-két év van, nagyon mély a viszonyuk. Ahol meg 4-5 év, vagy még több...Sokszor, mintha közük nem lenne egymáshoz. Persze az anyának nem túl kényelmes az6 első években a kis korkülönbség, de hosszú távon nagyon-nagyon megéri.
válasza: válasza: válasza:Stefix, csak egy dolgot fűzök hozzá neked (és mindezt úgy, hogy mi is nagyobb korkülönbséget tervezünk. az aggályok miatt, amiket te is említettél, egyszerűen a mai világgal, a helyzetünkkel most nem lehet összeegyeztetni):
ha nagyon elhúzzátok a második gyerek vállalást, az a gyerekek szempontjából olyan, mintha egykék lennének. gondolj csak bele pl. öt év korkülönbség nem tűnik soknak, de ahhoz épp elég, hogy mindig más legyen az érdeklődési területük. (egyik már iskolás mikor a másik pici baba. aztán gimibe készül mikor a másik épphogy elkezdte az általánost) ettől függetlenül felnőttként még lehetnek társai egymásnak. én magam sem erőltetem mindenáron azt, hogy legyen minél előbb második gyerek, de jó annak aki megteheti.
Ja: az a fejtegetés, hogy a gyereknek kell, hogy egy ideig ő legyen az egyetlen, csak a te kényszerképzeted lehet ebben biztos vagyok. Nekem is van testvérem és soha nem merült fel bennem, de nincs is ilyen emlékem, hogy arra gondoltam volna, hogy de rossz, hogy ő is van, így kevesebb idő jut rám. Ha van testvére az embernek, az ugyanolyan természetessé válik, mint hogy van apja is, anyja is.
válasza: válasza:Mi sem szeretnénk nagyon elhúzni, mert a férjem és a bátyja között 7 év van és ők az élő példa rá, hogy ez túl sok. Bár náluk sajnos a szülők hozzáállása is rengeteget rontott a dolgon.. :(
Mondjuk az én lányom nem lett teljesen egészséges, ezért sem akartunk neki gyorsan kistesót, és én elkezdtem egy egyetemet is közben.. Majd meglátjuk.
Az egyke-dologhoz csak arról a részről tudok hozzászólni, amiben én vagyok: nekem csak két félbátyám van, de ők jóval idősebbek nálam, úgyhogy én kvázi az vagyok. Gondolom ezért írtam azt, amit. :) Nekem meg azt nehéz kézközelből elképzelni, hogy milyen lenne, ha volna testvérem.. De igazad van, (idővel) az a normális az embernek, amibe belenő. ;)
válasza: válasza:Szerintem nincs ideális korkülönbség.De ha azt vesszük alapul hogy a szoptatás,anyatej meddig ideális a babának,valamint azt hogy a szoptatásnak fogamzásgátló hatása van,elgondolkodtató.Tehát a túl kicsi korkülönbség nem jó a babának,főleg ha az anyának nincsen segítsége.Pont a legfontosabb hónapokban "hanyagolódik" el a baba amikor még nagy szüksége lenne anyára.Az igaz hogy összenőnek,de az első évek nagyon fontosak.
Nekem 4 gyerekem van és a legkissebb korkülönbség a gyerekeim közt 2,5 év ami sztem már tűrhető.
Ismerek olyan anyukát akinek nyolc gyereke van(nem cigány).
Amikor találkoztunk a 8.babával volt terhes,a legnagyobb gyereke 9 éves volt.
Nem tudom hogy csinálta de teljesen kipihent anyukának látszott.
Bocsánat, pár napig rosszalkodott nálunk az internet.
Én abszolút híve vagyok a kis korkülönbségnek, ha az ember megteheti persze. A bátyám 5évvel idősebb nálam, soha nem volt közeli a kapcsolatunk, mert teljesen más volt az érdeklődési körünk, ami szerintem végülis teljesen természetes. Látok más családokat, ahol kicsi a körkülönbség, és remekül játszanak együtt a gyerekek, egymás barátai. Öröm az ilyen családokra nézni!
Csak azt tudnám felhozni indoknak, de ez szerintem pont elég. Persze tudom, hogy sokkal nehezebb kis korkülönbséggel a szülőknek. De azt is tudom, hogy megéri!
Nekem például semmi segítségem nincs, mert külföldön élünk. Férjem néha hetekig nincs otthon a munkája miatt. Mégis bevállalnánk, mert szerinte, ez a legnagyobb boldogság az életben, s bármilyen fáradságot megér!
S ahogy egy válaszadó írta, a nagyobbik gyerek megszokja, hogy testvére van, s ez természetes neki. Mindig van kivel játszania, stbstb..
Nálunk persze nem sürgős a dolog, csak vannak időszakok, mikor nagyon vágyom rá. S mellette tudom, hogy nálunk valószínűleg nem fog rögtön összejönni. De nem védekezünk, mert az esélyt nem akarom elvenni. Ha jön a baba, úgyis jön, ha nem akkor nem. Csak érdekelt, másnál hogyan volt.
Ha nem jön, akkor sem bánkódok, tudom, hogy a fiamnak most nagyon jó, hogy kedvére szopizhat.:)
Siránkozni pedig nem fogok idejönni, hogy nem bírom, ha mégis korán összejön a második baba. De nem is abból merítek magamnak aznapra örömöt, hogy ismeretlenül beszólok itt másoknak, mint ahogy tette 1 v. 2 válaszadó.
De ezt csak zárójelben jegyzem meg.
Amúgy megértek mindenkit, aki több időt akar várni, mások vagyunk, mások a körülményeink.
Én például 3-4 gyereket szeretnék, s mindet fiatalon. (most 26 vagyok.) A második után viszont több időt várnék már.
válasza:(Örülök, hogy ilyen jól el tudunk beszélgetni és nem fröcsögünk egymásra.:)
Végülis mindenki álláspontjában van igazság...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!