Voltatok úgy nagyobb kisgyerek szoptatásánál, hogy letehetetlen lett letenni?
1,5 éves a fiam, szóval már nem baba, de 2 éves koráig terveztem szoptatni. Egyébként csak nappali és esti alvásnál szoktam, máskor nem.
De a napokban nagyon besokalltam. A nappali alvása katasztófa: csak addig van nyugton, amíg mellen van. Látszólag alszik, kivenném a szájából, ordít. Ezt párszor eljátszom, egyre türelmetlenebb vagyok, aztán hagyom felkelni.
Ha fekve szoptatom, teljesen elgémberedek, fáj a nyakam, zsibbad a kezem. Éjjel is sokszor kel, ez egy másik gond.
De hogy nappal 1,5-2 órát kényelmetlenül görnyedjek az ágyban mellette, ahelyett, hogy lenne egy kis nyugim, az sok. Amúgy is 0 segítségünk nincs. Általában 30-40 perc után feladom, ha ordít, ha nem. Ekkor meg férjemtől kapom meg, miért vagyok ilyen. (Rohadt könnyen beszél.)
Ti mit tennétek? Lesz ez jobb?
Probald akkor nappal mashogy altatni.
Csatos hordozo? Babakocsi?
Ha befekszel vele az agyba akkor biztos szopizni akar, de meghuzhatod a hataraidat nyugodtan. Szoval probalj ki valami mast.
Az enyémgyerek is hasonló, ő már 21 hónapos, de ha éppen olyanja van, akkor nem alszik, ha nincs cici a szájában. Ez napközben egyébként kevésbé para, mert nem az ágyban mellette fekszem, hanem akkor vagy dolgozom (mert távmunkában dolgozom mellőle, laptop előttem, fél kézzel meg tudok pötyögni és egeret használni, amíg a másikkal tartom a gyereket), vagy ha éppen olyan van, akkor csak a kanapén nézem a sorozatomat, olvasok, kényelmesen hátradőlve. Szóval engem a napközbeni alvásánál ez max akkor zavar, ha enni szeretnék, mert akkor tényleg kényelmetlen, egyébként meg részemről ez még vállalható.
Na de éjszaka... Hát van, amikor a fülem is lezsibbad, egész álló éjszaka szopizni szeretne. Cumit nem fogad el. Rongyit, plüsst szeret ébren, de alváshoz nem fogadja el szintén. Nagyon megterhelő ezt már lassan 2 éve csinálni vele- úgy, hogy ő a második gyerek, és néha a nagy is örülne neki, hogy éjszaka mondjuk átforduljak a másik oldalamra, és őt is átöleljem vagy segítsek neki éjszaka a pisilésnél vagy akármi, amiben mind nagyon zavaró, hogy a kicsi azonnal légvédelmi sziréna üzemmódba kapcsol, amint eltűnik a szájából a mellem.
Szóval van így más is, igen.
Lesz jobb, ez egészen biztos. Én most csak azért várok ki, mert jövő héten kezdjük a bölcsis beszoktatást, napközbenre az már legalább egy kis pihi lesz nekem, éjszaka meg biztos vagyok benne, hogy nem most van itt az ideje a leszoktatásnak, kelleni fog neki az állandóság, a közelségem, a cici biztonsága, de miután beszokott és megszoktuk ezt az egész bölcsis dolgot, utána egészen biztosan elveszem tőle, mert ez nekem már borzasztóan terhes.
Amúgy nem akartam 2 éves koráig szoptatni. A nagyot sem. Őt azért sikerült 2 évesen leválasztani (előtt egy héttel kereken), mert addigra már valami 33 hetes terhes voltam a kicsivel és teljesen elapadt a tejem, mellé meg olyan borzasztó averzióm lett a szoptatástól, hogy nem bírtam tovább várni. A kicsinél viszont nincs ilyen "segítségem", van tejem bőven, és őt az egyáltalán nem zavarja, hogy nekem ez már túl sok :D
Hát kövezzetek meg, de én erre mondom azt, hogy a lóf*sznak is két vége van. Biztos nem komfort ciciztetnék egész alvás alatt egy 1,5-2 évest, hát nekünk is lehetnek igényeink bakker.
Onnantól kezdve, hogy nem eszik, nincs cici. Hozzá lehet bújni, megsimogatni, de ennyi. Igen, lesz egy nehéz átmeneti időszak, amíg megszokja, de bakker nemár...
Nem lenne az az isten, hogy én ezt egy 1,5 évessel így csináljam.
Én mind a 2 gyerekemet pont ezért szoktattam le 1 évesen teljesen.
A szoptatás addig jó, míg anyának és babának is jó. Hamár egyik félnek kellemetlen, már nincs értelme.
Köszönöm szépen a válaszokat, nekem mind hasznos volt.
Megpróbálom egyelőre a megszakítást, ha már csak komfortcici van.
Érdekes módon az estinél viszont átállt arra, és ez szerencsés eset, hogy egy darabig cicizik, és maga száll le, aztán egy darabig mocorog, forgolódik, gyügyög, de elalszik.
Itt nappalinál meg mint a szivattyú...
Ma megint összesen annyit aludt, amennyit cicin volt, utána nem volt hajlandó később elaludni (nem adtam neki cicit), és már szédeleg. Most kapott pár napja oltást, azóta igen kaotikusak a napjaink.
Nálunk ez mindig az extra nyűgös napokon van, amikor egyébként is egy kis matrica, kapaszkodik a ruhámba, lépni nem lehet tőle, minden apróságon kiborul, és amúgy se tudok mellette csinálni semmit, de játszani se tudunk igazán, mert már azon is kiakad ha elgurul a filctoll kupakja. Én ilyenkor mindig arra gondoltam, hogy még mindig inkább pihenek vele a fotelben vagy az ágyban és lóg a mellemen, minthogy elválasszam és akkor így se fogom tudni megnyugtatni. Ezek időszakok voltak, és szerintem az elválasztott gyerekeknek is vannak nyűgösebb időszakai, szóval én úgy éreztem, hogy a szoptatással van plusz egy eszközöm ezt kezelni.
Ugyanakkor én fekve kényelmesen tudok szoptatni, és a fotelben is, ha jól betömködök pár kispárnát, ahova kell. Érdemes ezzel kísérletezni, hátha találsz egy kényelmesebb pozíciót.
A hordozás is jó ötlet (ekkora gyereket legjobb háton, ott sokkal kisebbnek érzed a súlyát mert közelebb van a gerincedhez) persze ha nagyon nagy termetű, te meg esetleg kisebb termetű, vékony vagy, akkor nem biztos, hogy menni fog még.
Néha nálunk a babakocsis altatás jött be ilyenkor, vagy kinn, de néha csak az előszobában bekötöttem a kocsiba és ott tologattam fél métert előre-hátra. Kinn a friss levegő segíthet neki elaludni, benn pedig a kevesebb látnivaló, főleg ha félig be tudsz sötétíteni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!