Más kismamát is elriaszt a szoptatástól ez a rengeteg tanács, reklámok, anyatejdömping?

Ja bocsi, es 18-as valaszomban en leirtam,miert rettegek. A bababaratnak hazudott korhaztol, ami tudom, hogy nem az es borzasztoan szar hire van, de sajnos ott kell szulnom.

Jogom van ettol felni szerintem, koszi :D

A fél karomat adtam volna, ha a védőnőm egyben ibclc is. Akkor sokkal könnyebben kaptam volna segítségel a problémámmal.

Egyebként szülés előtt engem is zavart a szoptatás téma, és bár olvastam a témában, nem szerettem beszélni róla, zavartak a kéretlen okoskodások, tanácsok. Aztán valahogy szülés után természetessé vált, amitől korábban tartottam, elmúlt, és én csodálkoztam magamon a legjobban, hogy a 3 hetes babámat hezitálás nélkül nekiálltam szoptatni a hallásvizsgálat várójában, hogy elaludjon.

Én a kovid kellős közepén, full tudazlanul menten szülni és vágtam bele az anyaságba. Nem voltam szülésfelkészítőn, nem tudtam semmit a szoptatásról, bár azt hittem ez úgy is alakul magától és segítenek a csecsemősök ha kell. Nos a vége az lett, hogy a korházi lét alatt éjszakákon át ringattam a babám, mert sírt, mert nem tudott szopizni, hiába raktam mellre. A nővérek csak rám ripakodtak, hogy "tegyem mellre" majd rámcsapták az ajtót, hogy hadjam aludni őket. Így már csak akkor jött a segítség, amikor besárgultunk és nem akart csinálni semmit.

Pótlással hoztuk ki a "szoptatásbarát" kórházból. És az még csak a káváriánk kezdete volt. Én már eljutottam oda is, hogy feladom, amikor úgy begyulladt a mellem, hogy a sebész vágni akart. És pont ott ért a szerrncse, mert az UH-os csaj kiállt értem, elmondott mindent és műtét nélkül meggyógyultam, és tudtam rendesen szoptatni. (Máig hálás vagyok neki).

A szoptatás nem könnyű út. Tényleg kell a segítség, mert sok a dezinformáció, és sokan tabuként is kezelik.

Engem szülés után zavart, hogy mindenki azzal jött, hogy "és? tejed van elég?" "tudsz szoptatni?" "tudsz szoptatni! hála istennek, az a lényeg!". Olyanok is, akikkel amúgy nem biztos, hogy meg akartam beszélni, hogy rohadtul ki vagyok borulva a szoptatás miatt és bármit megadnék, hogy a témában kompetens védőnőnk legyen. Nem, nincs elég tejem, így a gyerekem marha nyűgös, és én is, és sebes a bimbóm és a falat tudnám vakarni, ha a felsőm hozzáér... node mivel ilyeneket az ember ugye nem beszél meg mindenkivel, így csak egy mosoly mellett elmondtam, hogy igen, persze, minden rendben.

Egyébként én szülés előtt pont hogy abszolút nem tudtam átérezni, hogy ez mekkora dolog és mennyi mindenen lehet elcsúszni. Utána megtapasztaltam. Valószínű ezzel te is így vagy, nincs ezzel gond. Kívánom, hogy neked simán menjen minden a szoptatással kapcsolatban majd!

A cikkek amiket a net dob, hiàba a szoptatàsròl szòlnak, de èpp az ellen dolgoznak. Az ilyen-olya papàs-mamàs, csalàdos, gyerekes meg mindenfèle klubos oldalak cikkeibe (direkt nem ìrok pontos neveket) a fèligazsàgok közè àltalàban pont annyi csùsztatàst kevernek, hogy alààssàk a sikeres szoptatàst. Segìtsèg ès jò tanàcsok àlarca mögött ott a tàpszeripar.

Egyedüli megbìzhatò forràsok a LLL-es honlap, ès az IBCLC-n keresztül elèrhető infòk.

A védőnődnek lehet, hogy jò lenne visszajelezned. Akàr nèvtelen levèlben. Egy jó szoptatàsi tanàcsadònak nem csak a szoptatàshoz, hanem a kommunikàciòhoz is nagyon jòl kell èrtenie. Ha segìtsèg helyett inkàbb riasztò a ràmenőssège, előadàsmòdja, akkor ezen vàltoztatnia kell.

Én dömpinget nem látok, de nekem is túlságosan "megmondom a tutit" stílusúnak tűnik sok cikk, amit a szoptatásról írnak.

Anyum, nagyim nem tudtak szoptatni, pedig nagyon szép nagy melle van mindkettőjüknek. Pár éve anyum volt MR-en, és megállapították, hogy jóformán nincs tejmirigye, ami előnyös, mert mellrákja sem nagyon lesz, de szoptatni sem lehet enélkül.

Mi mindketten a húgommal, mindig a kórosan sovány és a sovány határán lebegtünk gyerekként és ferde szemmel néztek anyumra, amiért titokban tápszert adott a gyereknek, mivel akkor (is) az iszsz nagyon népszerű módszer volt.

Na gondolnád, a nővérem ezzel a tudással ment a Róbertbe, magánkórház, mondta, hogy elég nagy valószínűséggel nem lesz teje, nem szeretné ezt végigjátszani, a gyerek kapjon azért valami tejet az első napokban. A csecsemősöket egyáltalán nem érdekelte, jöttek és mutogatták, hogy hogyan kell szoptatni, tápszert ne adtak, de őt szídták, mert rosszat akar a gyereknek és nem akar szoptatni. A gyerek fogyott, később a védőnője is annyit ajánlgatta a szoptatási tanácsadót, hogy hívott azt is, persze nem segített.

Nekem is az az érzésem, hogy a szoptatási tanácsadók többsége olyan, mint a mi közösképviselőnk. Megtanult valamit a tanfolyamon, de amúgy nem túl okos, ezért annyi helyzetfelismerő képessége nincs, hogyha valamiért nem a 90%-nál működő tankönyvi módszert kell alkalmazni, akkor ezt felsimerje, és kitalálja, hogy mit csináljon.

A cikkekben meg nincs normálisan leírva, hogy mondjuk ha nincs tejed, de van egy MR vizsgálatod, akkor pl. azt érdemes megnézni. Vagy ki tudja még hány módszerrel lehet megállapítani, hogy egyáltalán lehet-e tejed. Ezekről sose írnak, pedig egy teljesen valós eset, hogy nagyon kevés tejed van, ha a fejed tetejére állsz is...