Pontosan mit értenek azalatt, amikor azt mondják, "küzdeni kell a szoptatásért", "nem szabad korán feladni"?

Van, akinek nem indul be egyből, de ugye minél több inger éri a mellet, annál valószínűbb, hogy sikeres lesz a dolog. Inger alatt azt értem, hogy minél többször mellre kell tenni a babát és ez sokszor azt jelenti, hogy konkrétan egész nap szoptatsz. A fejés is van, akinél bejön (szaporító fejésre gondolok), illetve eleinte mindenképp fejni kell, hogy több tej termelődjön, később ha beáll a kereslet-kínálat, akkor szépen el lehet hagyni már a fejést.

Ha problémás a szoptatás, akkor sem érdemes feladni, hisz van már mellbimbóvédő, szaporításhoz különféle teák, kapszulák, sebes mellre kenőcs, stb.

Ha csomós, ki kell masszírozni, mert ha mellgyulladás lesz a vége, az gyakran műtéttel és a szoptatás befejezésével végződhet.

Mi ez, ha nem küzdelem? ;-)

Azzal nem értek egyet az első válaszolóval, hogy "az elején mindenképpen fejni kell". Miért kellene? Nekem nem kellett. Reggelente tócsa volt az ágyon, annyi tejem volt. Pedig császáros voltam.

Mit jelent, hogy küzdeni kell? Akinek nincs elég teje, az mindent megtesz, hogy legalább pár ml-rel több legyen.

Azt jelenti, hogy a tápszert bárki be tudja keverni. A szoptatás viszont nem megy mindenkinek könnyen. Van, hogy hosszabb idő, van hogy lassan indul be, van, hogy fáj mint állat, van hogy segítséget kell kérni.

Azt jelenti, hogy könnyű rámondani, hogy "nekem ez nem megy", mint dolgozni érte, hogy menjen.

Nem szabad hamar feladni

Bepótolni amikor az első behézség van, mert akkor még kevesebb lesz a tej.

Kb 3 % alkalmatlan a szoptatása, mindenki másnál a

nem elég kitartás,

a téves információk (pl. nem ismerik a 4. Trimeszter kifejezést... Vizes tej tévhit)

Nem kellő támogatás

Helytelen mellretétel miatt fájdalmas és/vagy emiatt nem hatékony a szoptatás

Ezeregy indok van, ami miatt sikertelen

Bosszantó, hogy annyi információ van az interneten, megis vannak ilyenek:

tegnap az orvosnál találkoztam kismamával aki állította, hogy elsőre vizes volt a teje és nem volt jó mert 1,5 óránként kellett szoptatni, emiatt 1 azaz 1 hónapig szoptatott..

Én nem kritizáltam, annyit mondtam, hogy az én gyerekem az első 2 hónapban 40-50 percenként kérte a nap jó részében..és azóta is szoptatom (15 hós)

Nem volt könnyű!

Küzdelem a csecsemősökkel.

Bimbóvédő

Majd cumizavar

Mellgyulladás

...

Régen nagyon sok helyen egyáltalán nem foglalkoztak azzal, hogy legyen az anyukának teje. Ha nem ömlött ,,magától", elkönyvelték, hogy nincs és felírták a tápszert. Biztos van kivétel, de átlagban így mentek a dolgok.

30 éves vagyok, anyukámnak sem volt teje. Lehet, hogy beindult volna, de nem nagyon forszírozták, tápszeres lettem egyből.

Ehhez képest, mindkét gyermekem igény szerint szoptatott baba volt.

Na,ezzel vigyázni kell!Meg is mondón,miért:

Anyukám szintén csak kb. 1 hónapig tudott szoptatni,ő is mondta,hogy lehet,hogy nekem sem tejem,stb...

Én meg az a "majd én más leszek,megmutatom én nektek" hozzáállással estem neki mindennek.Nem tudtam elképzelni,hogy ez nekem nem fog menni.Még mellszívót is vettem,hogy a felesleget majd jól leadom,meg ha kell ugye,elteszem,és én leszek a szuperanyu...

Kisfiam,mikor megszületett,rettenetesen lusta volt,nem akart szopizni,úgy kellett noszogatni.A gyerekorvos mikor kijött,pár nap múlva,megkérdezte,van-e tejem.Mondom nem sok,kérdezi,milyen a tej,kékes,vagy sárgás?Mondtam,hogy nem tudom,olyan tej színű,megmutatom.Erre elhárította,nem akarta látni.Ez volt az első gond.Írt fel tápszert,én persze gondoltam,á,úgysem kell majd.Mondta,hogy szigorúan 3 óránként etetni,majd fejni.Így is tettem.Ez volt a 2. gond.

Addig sanyargattam magam a sok fejéssel,tejem meg alig volt,nem lett egyáltalán több,így a tápszert is ki kellett váltani,hozzápótolni,hogy először a mellbimbóm adta meg magát.Hetekig vérzett,bármivel próbáltam,egyszerűen nem jött helyre.Majd kb. a fiam 1 hónapos korában mellgyulladásom is lett mindkét oldalon,semmi praktika nem vált be,és 2 hét múlva szinte ordítva mentem a nőgyógyászhoz lázasan a kórházba,hogy csináljon valamit.Megnézett,meghallgatta a sztorimat,majd a fejét fogva,hogy nem jöttem előbb,azonnal Bromocriptint írt fel,hogy elapassza azt a kis semmit,ami addig is volt.Szedtem,majd lassan meggyógyultam.A kínok kínját álltam mi,de nem adtam fel csak akkor,mikor már késő volt.Fiam tápszeres lett,de vettem neki még 2,5 hónapig tejet,a védőnő tudott valakit,akinek sok volt.Akkor jött a döbbenet,hogy az anyatejben sötétsárga/narancssárga a színe.Az enyém fehér volt,átlátszós,mint a hígított bolti tej.

Ha a gyerekorvos megnézi,ha nem kényszerít ijesztgetéssel a 3 óránkénti etetésre,minden másként alakul.

Megfogadtam,hogy a másodiknál nem erőltetem,ha nem megy tápszer.

Mikor megszületett a második,így is tettem.viszont előtte adtam esélyt neki is,és magamnak is,hátha másként alakul.Ő rendesen evett,szopott,jó erősen,így már éreztem,milyen,ha belőlem eszik a baba.Tej persze semmi,így lassan leálltam,kb.2 hét után,mert tényleg nem volt értelme kínozni senkit.Tápszeres lett.

És most nézzük,melyik egészségesebb:

A kisebb,2 hét anyatejjel,többi tápszerrel 4 hónapos koráig fogadott csak el.Erős,mindent megeszik,ha beteg lesz,pár nap és gyorsan meggyógyul.

Az első 4 hónap tejjel,majd 2 évig tápszerrel sokkal betegesebb.Hosszabban gyógyul,többször beteg,iszonyú válogatós,pedig nagyon tudományosan etettem...

Kérlek,jussak eszedbe,ha döntened kell,tényleg nem mindenki tud szoptatni!

Plusz az egészség sem függ az anyatejtől!Lehet lehurrogni,de ez csupán alkati dolog!A mai tápszerekben minden benne van,nem ördögtől való!