Férjemnek van egy 5 éves kislánya. Szerintetek van erre megoldás?

A férjed mit szól ehhez? Miért nem állítja le a gyerekét?

Az anyja hiába uszítja, ha az apa is neveli, nem pedig mindent ráhagy. A férjed legalább annyira hibás a helyzetben, mint az ex, ha nem hibásabb.

Ilyen helyzetbe közös gyereket vállalni nagyfokú butaság, mert akkor még rosszabb lesz, és vagy kínlódsz vele, vagy elválsz és ott maradsz egy gyerekkel egyedül.

A probléma az, hogy egy hónapban ennyit van itt. Gyakrabban kellene kevesebbet találkozni. Ha lehet ez ellen tegyetek. Nálunk ugyanez a helyzet 5 éves kislánya van a páromnak, 4 éve vagyunk együtt. Imád engem szerencsére, haza sem akar menni. Persze anyuka ott is mondja nagyon a dolgokat, de mivel nem telik sok idő a mi két találkozásunk között, így a kislányt nem tudja teljesen átbillenteni, mert aztán találkozunk, és rájön, hogy kb semmi sem igaz, abból amit az anyja mond, anélkül, hogy én megcáfolnám szóval. Ő maga mondja, hogy pl hogy nem is igaz, hogy te nem szeretsz engem. Maga jön rá erre. Persze ekkor mondom neki én is, hogy persze, hogy nem igaz, aki ilyet mond, az nem ismer engem, ne foglalkozz ezzel, az számít, hogy te érzed, hogy ez nem igaz.

A párod nem tudom, hogyan áll hozzád, miben nem áll melletted? Nálunk nem volt megkérdezve anyuka, hogy mehetek-e a gyerekért az oviba. Amikor apukánál van, akkor miért ne mehetnék? Egyébként egyre nagyobbak lesznek és jobban át fogják látni a dolgokat, te csak maradj vele kedves, az ármánykodás meg legyen másé. Szerintem gyakrabban kell rövidebb ideig találkozni, ez sokat segítene. Illetve, amikor vele vagy, próbálj vele foglalkozni sokat, érezze, hogy jó nektek vele lenni :)

A férjednek kellene beszélni a gyerek anyjával, a látogatásokat pedig gyakoribb, rövidebb időre venni.

Sosem értettem az ilyen nőket amugy, pedig volt olyan párom, akinek gyerekei voltak, sosem uszitotta az ex ellenem az akkori párom gyerekeit és nem is emiatt lett vege a kapcsolatunknak.