Én vagyok túl vakmerő vagy ők túl félősek?

Kezdjük ott, h a sulinkban van egy speciális, azaz kisegítős osztály.Értelmi fogyatékosok járnak oda.Van ott egy fiú, nem tudom pontosan, de kb.1o éves lehet-amúgy külsőleg 5-6 -nak látszik-, akit mindenki Charlie-ként ismer.Ezt a fiút a fiú osztálytársaim,- ötödikesek vagyunk- meg a nagyobbak is szokták biztatni arra, h menjen a lányokhoz, ölelje meg őket, csókolja szájon őket, húzza le a szoknyájukat, mondja nekik, h szeretlek, gyere ***-ni,adj egy csókot, stb.Szegény meg csinálja, mert ugye, nem ép elméjű.A lányok meg futnak előle, és a barátnőim ha meglátjá már menekülnek.Pedig kicsi, és én -már volt ilyen- amikor meg akart ölelni , megfogtam a kezét, mondtam, h ne butáskodj, ezt nem szabad, és továbbmentem.Tehát akkor nem értem, ez annyira nagy dolog, vagy ilyesmi, ha ők így futottak, és én nem kellett volna közel menjek hozzá, vagy nekem vagn igazam?