Hogyan lehetne büntetés nélkül elérni a gyermeknél változást?

Fiam most 5,5 éves. Jövőre megy iskolába. Eddig igyekeztem mindig szavakkal nevelni. Néha erősebb hangnemben, de többnyire nyugodtan. (hiába is tagadnám, hogy sajnos azért voltak mélypontok a türelmemben :-(( sajnos volt, hogy kiabáltam, pl. amikor az autók közé szaladt, vagy épp már 1,5 órája könyörögtem, hogy induljunk már fürödni, vagy amikor a szomszéd már a rendőrséget akarta rám hívni, mert a fiam egy egyszerű hajmosásnál úgy ordított, mintha épp kínoznám)

Már kicsi korától nagyon akaratos és önfejű volt. Folyton tanítgattam és a mai napig is igyekszem Neki elmagyarázni a dolgokat büntetés helyett. De az esetek 90%-ában már meg sem hallgat, csak mondja a magáét, a többi esetben pedig türelmetlenül megígéri, hogy ezentúl azt nem teszi (épp amiről beszélünk) csak hagyjam már békén. Persze rögtön elfelejti, hogy mit ígért.

Eddig az óvodában nem volt vele gond, szót fogadott a Nevelőknek és segítőkész volt. Mostanában viszont már ott is próbálkozik, szemtelen, hisztizik, ha nem az van, amit Ő akar. Mostanában többször is arra értem oda, hogy épp valamin dühöng és a Nevelő próbálja nyugtatni és magyarázni Neki. Ő pedig üt, rugdos és őrjöng.

Eddig nem büntettem, bíztam abban, hogy ha elmondom 100-szor, vagy 1000-szer a dolgokat, akkor egyszer csak meghallja és elfogadja. De most valahogy úgy látom, hogy ez így nem fog megváltozni. Csak, ha én változtatok a módszeremen. Csak éppen azt nem tudom, merre. Nem vagyok a büntetés híve, így elképzelésem sincs arról, hol lenne Vele szemben a büntetés határa. Volt már, hogy megtiltottam a TV-nézést, mesézést, de egy-két óra múlva megszokta az állapotot így az sem használt.

Ma már arra gondoltam, hogy bezárom a szobáját, hogy ne férjen hozzá a játékaihoz és egy hétig nem játszom vele és nem játszhat a játékaival. De ez egy kicsit nem erős?

Tudom, hogy kapok majd hideget-meleget, hogy mennyire gyenge vagyok... stb. Gondolom. De azért remélem, hogy van véleményetek vagy ötletetek.