F9280-as kóddal jár az emelt családi? Ez a diagnózisa a lányomnak a zárójelentésén, de az orvos nem akarja kitölteni az emelt családihoz a papírt. Mit lehet tenni?

Dugd az orra alá a törvényt!

Nyugtasd meg, hogy ha a kód által nem vagy jogosult, akkor úgysem adják meg. Nyugodtan töltse ki, de azért nyomtasd ki a törvényt, mutasd meg neki.

Nem, sajnos nem jár. Nekünk is ez van. Érzelmi zavar. A magatartás zavarokra nem jár, pl. autizmusra, ADHD-ra igen. A SNI kódot úgy kapod, hogy szakszolgálat küld tovább a megyei szakértőibe. Minket pl. nem is küldtek tovább, szerintük nem SNI-s a gyermek. És nem is minden SNI-snek jár az emelt csp. Csak a súlyosabbaknak és ezt a megyei szakértői bizottság dönti el vizsgálatok sora után. Hiába van Vadaskertes vagy akármilyen diagnózisod. A rendszer ez. Ne szabit vegyél ki, hanem írasd ki magad tp-re. Kevés lesz rá a fizu, de kénytelen vagy, hogy ne fogyjanak el a szabik. Én is ezt teszem.

Hozzáteszem még rengeteg mindenhez LENNE joguk az SNI-s, BTM-es gyerekeknek, TÖRVÉNYI JOGUK, aminek a tizedét sem kapják meg. Ezért kéne az összefogás és per az állammal. Mert kritikán aluli, ami megy ebben az országban a problémás gyerekekkel. IS!

Kedves kérdező, sajnos nem jól tudod, hiába néztél utána. Vannak azok az BNO kódok, amiknek már a puszta létezése, avagy a diagnózis magában elegendő az ellátáshoz, ezeknél a táblázatban az első rubrikában nem is találsz semmit, csak a betegségcsoport megnevezése áll és más egyéb nem. Továbbá vannak azok a csoportok, ahol még a BNO kód megléte nem jogosít automatikusan ellátásra és egyéb feltétel is kell. Az F9280-as is ezek közé tartozik, ahogy az összes ehhez hasonló, hisz Ti az F90.0-F98.9 ig tatró BNO csoportba estek. Ez még önmagában nem elegendő, ezekhez az diagnózisokhoz még társulnak feltételek, ahogy az az első oszlopban látszik is, ezek pedig a következők: "Egyéb súlyos pszichiátriai kórképek olyan az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 188. § d) pontja szerinti súlyos pszichiátriai beteg gyermek, aki közösséget, nevelési-oktatási intézményt - ide nem értve a speciális közösség, illetve nevelési-oktatási intézmény esetét - önmaga vagy a közösség veszélyeztetése miatt nem látogathat, és az állapot krónikussága miatt rendszeres gyermekpszichiátriai kezelésben részesül." Azt a kezelőorvos tudja megállapítani, illetve igazolni, hogy mit jelent konkrétan rendszeres kezelés, valószínűleg az évi alkalmak minimuma számszerűsítve van, azt mi nem tudhatjuk, hogy a gyermeked ezeknek a kritériumoknak megfelel-e. Plusz még ezeknél a BNO besorolásoknál szigorúbbak a feltételek, így ha a gyermeked integrált oktatásban részesül, értem ez alatt sima óvodába avagy iskolába jár, akkor már nem jár utána az emelt családi pótlék, ha végigolvasod, láthatod magad is a belinkelt idézetben. Ha szegregáltan oktatják,(speciális óvoda/iskola, EGYMI) akkor viszont természetesen járnak utána a juttatások. Sajnos ilyen ez, rengeteget keményítettek rajta és bár ez is SNI, a besorolása alapján önmagában még nem ad jogosultságot, ha a többi feltétel nem társul mellé. Így akkor csak annyi a kérdés, hogy milyen intézménybe jár a gyermek? Az alapján megkapod a választ, hogy igényelheted-e az ellátást, avagy sem.

A megyei szakértői bizottság orvosa dönti el, hogy vki emelt csp-s vagy sem. Autista gyerek is járhat integrált suliba és nem szegregáltan, ettől még emelt csp-s SNI-s. Enyhe magatartászavarnál nem adják meg. És egyre kevésbé fogják megadni, mert az állam spórol a gyerekeken. Ugyanis az enyhe eseteknek is járna a fejlesztés, segítség, támogatás.

Igen,nagyjából egyről beszélünk. Autista gyereket is lehet integráltan oktatni, de annál a BNO kódnál nincsen erre vonatkozó kitétel. Ergo nem a szakértői dönti el, hanem a diagnózissal eleve jár ez is. Ha olyan a gyermek betegsége, akkor a szakértői véleménytől függetlenül járnak a támogatások, hiszen rengeteg olyan betegségcsoport van, amikor a tanulási képességet vizsgáló bizottság eleve képbe sem kerül. Szerepel a jegyzékben pontosan. Ha olyan a BNO kód, akkor szakértői bizottságtól függetlenül is megadják, ha pedig egyéb feltétehez van kötve (mint a kérdező kódjánál) akkor kell igazolni az összes többi feltétel teljesülésést. Autistáknak kiadhat a szakértői is igazolást, de az ő esetükben a psziochiáter is adhat orvosi igazolást. Nálunk is ez van. Mindig a kezelőorvos adja a papírt, attól függetlenül, hogy a szakértői vizsgálat eredményén is odaírjákk a jogosultságot. Tartós betegségeknél, ahol még oktatási intézménybe sem tud járni a gyerek a szakértői képbe sem kerül. Így a prototkoll az, hogy bár hivatalból ők is megállapíthatják a jogosultságot, megvan a jegyzék, hogy melyik intézményben mely szakorvosok állíthatnak ki erre vonatkozó igazolást és az a bizottságoktól teljesen független. Ezért is írtam, hogy a kérdező esetében csak akkor jár, ha a meghatározott kritériumoknak ezen felül megfelel a gyerek, egy autistánál nincsen egyéb kitétel, elég a diagnózis, bármilyen oktatásban is részesül, a kérdező esetében viszont nem. A szakértői bizottság SNI státuszt állapít meg (azt is), de a hivatalos igényléshez az ő szakvéleményük nem elég, ahhoz szakorvos által kiállított papír kell. Tehát a kérdezőnél fenállhat SNI, és szerepelhet a jegyzékben, ez még önmagában nem elég. remélem nem bonyolítottam nagyon meg és értehető.