Átlagosan csak napi 7 percet beszélgetnek a mai szülők a gyerekeikkel?

2 testvérem van a szüleim vállalkozók , mivel nem volt meghatározott munka idejük így sokat foglalkoztak velünk,főnök stb hiányába feszültek se voltak.

Barátnőmnek csak anyukája van és ők ketten vannak testvérek,anyuka reggeltől estig dolgozik még szombaton is..állandóan fáradt feszült stb vasárnap mikor ideje lenne a gyerekekre főz most stb soha nem ült le velük tanulni meg ilyenek mind2 gyerek rossz tanuló és hát suliba se nagyon járnak.Anyuka 8 általánossal nem a tanultak közé tartozik így örül annak a munkának ami van neki, foglalkozni nem tud a gyerekekkel viszont van mit enniük.

Neeem...sokan,meg éppen,hogy átesnek a ló másik oldalára,és minden idejüket,és figyelmüket a gyereknek szentelik!!!

Nekem a környezetemben mindkét oldalra egyaránt van több példa is.

Mi speciel sokat beszélgetünk a gyermekeinkel,bánt-e mostanában valami,jól érzed-e magad stb...

És hát már mondták a pedagógusaik,hogy nagyon érettek emiatt érzelmileg,és olyan gondok foglalkoztatják őket amik,még nem kellene.:((A sok figyelemmel,meg ez a baj.

Én a szüleimmel egész nap tudnék beszélni.

Mindent elmondok nekik ..nekem még az 1 óra beszélgetés is kevés.:D

Nagyon jó szüleim vannak!!

De sajnos a mai világba még (legtöbször pesze vannak kivételek)7 percet se beszélnek.Épp hogy haza jön a gyerek a suliból ,"idézem" a párbeszédet:

Szia Y!Mi volt ma a suliba?-kérdezi az eggyik szülője.

GYerek válasza-unalmasan mondja-

Csá!(Vagy egyéb köszönés..Szia!Hello!Hali!Csö!)

Semmi.

És be is megy a szobájába.

Szentem kb ilyen lehet ahhol valami nagy baj van.Vagy a szülövel vagy a gyerekkel.Legtöbb esetbe a kiinduló pont a szülö.

Velem még annyit se beszélnek. De nem bánom, nem is hiányzik...

16/F