Akinek autista gyermeke van a testvér is autista lett?

2.: Azért ez teljesen állapotfüggő. Az én lányom is auti, bár enyhébb eset (Aspergeres). Oviban sok gond volt vele, de most már 10 éves, és tökéletesen kompenzálja a hiányosságait, nincs vele több gond, mint egy átlagos gyerekkel.

Szerintem egy magasan funkcionáló auti mellé simán be lehet vállalni egy tesót, pláne nagyobb korkülönbséggel.

Egyébként én is ismerek mindenféle felállást, pl. olyan családot is, ahol kicsi a korkülönbség, a nagyról még nem derült ki, hogy auti (a lányommal nagyjából azonos állapotú). De a tesó nem érintett.

De olyan családot is ismerek, ahol négyből három gyerek érintett, különböző mértékben.

Kb 20% az előfordulása a tesónál a legfrissebb kutatások szerint. Ha lány a baba, akkor ennél kisebb.

Érdemes megnézni a családi anamnézist a döntés előtt. Ha több embernél is felmerül az autizmus, akkor erősen megfontolandó a döntés. Ha nem igazán van autira utaló jel a nagy családban, akkor kisebb az esély is az ismétlődésre.

Azt is meg kell nézni, hogy mennyire érintett a nagyobb. Egy enyhén érintett auti abszolút "elbír" egy tesót is. Sőt! Nálunk nagyon bejött, hogy vállaltam a hugit, mert azóta a nagy kommunikációja rohamosan fejlődött, imádják egymást, sokkal alkalmazkodóbb lett a nagy. A legjobb fejlesztő a testvére.

Igen, valóban kevesebb idő jut a nagyobbra, de még így is sokat foglalkozunk vele és a hugival is rengeteg az interakció, ami építi.

Szóval több szempontból érdemes átgondolni a dolgot.

biztosan le leszek pontozva ...de én azt gondolom, hogy a legjobb fejlesztő a testvér..nekem aspergeres a fiam a másik kettő (kisebbek) tök egészségesek.

Az iskola ahol gyógypedagógusként dolgozom szintén minden sérült gyereknek van kisebb tesója...

ezért nem vállalni testvért nagy butaság.

a gyereknek is öröm és a szülőnek is, hogy egészségeset is nevelhet.

Csatlakozom az előttem szólókhoz! Bár nekünk még nincs tesó, de a lányomra már az is fejlesztő hatású volt, hogy macskáink vannak. Nyilván nem ugyanaz, de egy másik élőlény jelenléte, elfogadása empátiára, toleranciára, alkalmazkodásra tanítja az auti gyerkőcöt.

Nekünk szerencsére már ovis korban megszűnt az elszigetelődés, elkezdett barátkozni, és a szociális interakciók valóban nagyon fejlesztő hatásúak!

Nalunk a masodik gyerek auti, magasan funkcionalo. Az idosebbik teljeaen egeszseges. A kisebbikkel egyebkent egyre konnyebb, evrol evre aokat fejlodik es bar sok figyelmet igenyel, de egyre onalobb es alakul ki szepen az elete. (Ovival sokat szenvedtunk, mar iskolas mert kulfoldon elunk. Az elso egy eg borzaszto volt, most mar sokkal jobb.)

Nalunk senki sem mas nincs a csaladban aki auti lenne, sem a szukebb, sem a tagabb rokonsagban.

Mi most tervezzuk a harmadik gyereket, nagyon optimista vagyok es nem felek tole, hogy meg egy gyerekkel lehet ilyen gond, de ugy erzem, hogyha lenne is, akkor is megbirkoznank vele.

Teny, hogy kis korkulobseggel nem vallaltam volna harmadik hyereket, de most mar igen.