Lehet hogy Autista a 29 hónapos fiam?

"Szem kontaktus van,ölelget puszilgat minket."

Ez mar kizarja az autizmust, ugyhogy nyugodj meg.

Teljesen normalis, hogy nem ul meg egy helyben sokaig. Baratnom fia is ilyen volt, most, hogy 5 eves, most tud neki meset felolvasni csak ugy, hogy a gyerek meghallgatja, s ott marad.

Az én 4 és fél éves fiam autista, és neki megszámlálhatatlan tünete volt már 29 hónapos korában.

A repkedés önmagában nem tünet, többeknél megjelenik, majd magától elhagyja. Ha képes igent válaszolni, ennyire önálló, rendeltetésszerűen játszik a játékokkal, megfelelően reagál a gyerekekre, szinte kizárt az autizmus lehetősége!

A TSMT jó hatással van a beszéd beindulására és a figyelemre is, azt én is javaslom!

Kimásolom egy, a kisfiam 27 hónapos korában írt válaszomból a tüneteket. Ezek és még néhány más volt 29 hónaposan is:

Nekünk sok területen visszafejlődés következett be.

A beszéd: Már egy évesen 8 szót megfelelően használt. 18-23 hónapos koráig mondatokban, ragozva, érthetően beszélt, több száz szót használt, elmondta az összes ismert mondókát.

Kétszer is részt vettünk pszichopedagógiai felmérésen, ahol a beszédet, beszédértést, gondolkodást a koránál jóval fejlettebbre, a nagymozgást és a szocializációt 2-3 hónap lemaradásra mérték.

A felmérés azért történt, mert a pici kori mozgásfejlődése is késett, DSGM tornára hordtuk.

2 éves kora körül valami megváltozott.

Most furcsa hangsúllyal, pöszén beszél, nem használ már olyan sok szót, nem emlékszik a mondókákra, sokszor nem is érthető a beszéde, furcsa szavakat is mond.

Kéréseket, kérdéseket, már nem ért meg, amit eddig gond nélkül teljesített, megválaszolt.

Már ritkán használja az én-t, megint egyes szám 3. személyben beszél magáról.

Az autókat imádja, felismer többféle autómárkát.

Újra a szájába veszi a tárgyakat.

Mezítláb lábujjhegyen jár.

Sokszor minden ok nélkül rázza a fejét, behúzza a nyakát, ferdén tartja a fejét.

Bevásárlóközpontban befogja a fülét.

Az ajtókat ő nyitja és csukja, különben dühkitörése van.

Nem alszik el egyedül.

Éjszaka van, hogy felébred és eszébe jut, hogy nem raktunk be valami játékot az ágyába, vagy nem azzal a cumival akar aludni.

A plüssállatainak meghatározott helyen ott kell lenni az ágyában és a busza is ott kell, hogy "aludjon" vele.

Órákig képes egyedül, ugyanazzal játszani, egy helyben ülve, nehéz kizökkenteni.

Alig mozog már napközben itthon is.

Önállóságban eddig is gond volt, de most már nem hajlandó egyedül enni, nem hajlandó vetkőzni (öltözni nem is tudott, csak sapkát, szandált, mamuszt, zoknit de már azt sem csinálja).

Mozgásban el volt eddig is maradva, de most még inkább.

Nem tud páros lábbal ugrálni.

Nem tud felmászni a játszótéren a mászókára, nem tud kis magasságból leugorni, csak lelépni.

Lépcsőzni is óvatosan tud csak, sok időbe telik, mint egy másfél évesnek.

Sok mindentől fél, nem csúszik le egyedül a csúszdán, fogni kell a kezét (pedig már azt is megcsinálta).

Gyerekekkel nem szeret játszani, a közelükbe sem megy, a kistestvérét is csak bántja.

Nem hajlandó szaladni, olyan vele közlekedni, mintha lassított felvételen lennénk, hiába ösztönzöm, nem akar fogócskázni, pedig régebben szoktunk.

Sokszor elbotlik.

Szobatisztaság: párszor ráült a bilire/wc szűkítőre, de már vagy 2 hónapja hallani sem akar róla. A pelenkákat rendezgeti naphosszat, pelenkázza a plüsseit.

Mindent kupacba vagy egymás mögé rak.

Egy hónapig pl. a ruhákat pakolászta naphosszat.

Régebben az edényeket, de akkor még nem volt gyanús.

Ha valami nem a megszokott módon vagy sorrendben történik, vagy nem sikerül valamit megcsinálnia, akkor dührohamot kap.

Hirtelen nagyjából ennyi.

Amúgy most is sok tünete van, csak most másfélék is bejöttek. Állandóan orrában-szájában turkál, nyelvét pödörgeti. Céltalanul rohangál. Igazi porszívóval és nyomtatóval játszik, szinte bele van szerelmesedve. Minden nap kitalál valamit, amit meg kell keresnünk neki, különben egy délutánt is végig hisztizik-van, hogy nem találjuk meg, na akkor aztán nagy a baj... Leírhatatlanul sok tünete van.

Van, mikor egész nap a szekrényben ül (mikor itthon van) és nem lehet vele kommunikálni. Egyre súlyosabbak a tünetei sajnos. De biztat, hogy csak 5 éves korig rosszabbodik, utána majd kicsit javulni fog- legalábbis ez a tapasztalat.

Különben még nincs meg a diagnózisa, mert csak a három terület enyhe érintettségét írták le az Autizmus Alapítványnál, most megyünk megint kontrollra, hátha leírják végre a konkrét diagnózist is!