Segítene valaki? (a többit lent)

Az én lányom is ilyen eleven gyerköc, de sebaj amíg rossz nem beteg:)

Türelem, majd rájön,hogy nem kell mindig a szekrényre mászni, én amikor már untam,hogy onnét szedem le, vagy az asztal tetejéről, leültem mesét olvasni,vagy csak nézegettük a könyveket,most már egészen jól feltalálja magát a "földön is":)

Az ordibálás sehova sem vezet,annál inkább csinálni fogja, legalábbis nálunk is volt rá példa,hogy üvöltöttem, de az nem hatotta meg.

egy majdnem kétéves gyerekkel nem lehet bírni? kétlem

egy ilyen korú gyerek nagyon igényli a közös játékot, már kezdi érdekelni az építőkocka, ha nem is épít de szívesen leborítja, el lehet kezdeni gyurmázni, nagy méretű gyöngyöt fűzögetni cipőfűzőre, rajzolni, valamit eldugni(takaró, párna alá) és közösen megkeresni, zoknik párját megtalálni a kupacban

ezt te is megteheted a szabadidődben, napi 20-30 perc is csodákra képes

ilyenkor a bezártság nagy úr, hacsak nem esik mindennap ki kell vele menni szabad levegőre, babakocsi nélkül, ott a feles energiáit szélnek eresztheti, igy kezelhetőbb lesz bent a lakásban

én legalábbis a 2 évesemmel ezt teszem

Volt egy nagyon jó sorozat a spektrumon, embergyerek címmel, abban volt még pici gyerekekkel bizonyítva hogy habitus kérdése a dolog. Volt olyan kislány aki el sem moccant az anyukája mellől és semmi rosszat nem csinált, volt olyan kisfiú akit alig lehetett le fogni. És ott azt mondták, az ilyen típusú gyerekkel csak egyet lehet csinálni, eltávolítani a veszélyes dolgot a környezetéből semmi mást.

Egyébként Bárdoséknál a kisebbik az Anna ilyen.

De Ranschburg mondta, hogy bár az első típus kellemesebb az anyukáknak, belőlük nyámnyila felnőttek lesznek, mert nem tudják kifejezni és érvényre juttatni az akaratukat.

A msáodikakból pedig életre való felnőtt lesz.

Az elsö válaszoló vagyok - mivel négy gyereket neveltem fel, azért csak értek valamennyit a dologhoz, és tudom, hogy mit lehet (és kell) egy 2 évestöl elvárni.

Aki nem tud gyerekkel bánni és ha kell, fegyelmezni, az ne szüljön.