Hogyan lehet NEM továbbadni gyerekeinknek a korábban a mi neveltetésünkbe becsúszott defekteket? Más hogy van ezzel? "Problémás szülő" kategória is kellene.

Vannak gyermekeim és sokszor azon kapom magam, hogy ugyanazt szajkózom nekik, mint amit anno nekem az én szüleim. A hasznos dolgok rendben vannak, de sajnos a rossz beidegződések is. Mindig utólag jövök rá, hogy már megint pl. anyukám szólt belőlem.

Egy ideje, már látom, hogy engem pl. kissé szorongóvá tett, hogy nem nagyon voltam szuper mindenben. Folyton elégedetlenséget váltottam ki. Akkor azt gondoltam, annak kell lennem, de tudtam, soha sem leszek az. A kisebbségérzésem ma is előbukik időnként. Komoly önkontroll kell ez ellen. De a legjobban az bánt, hogy ugyanezt művelem lurkóimmal is. Félek, kissé irreális elvárásokat támasztok eléjük. Természetesen ellenállásba ütközök. Eszemmel tudom, hogy mit teszek, utólag rögtön rájövök, de ennek ellenére szinte mindig beleesek ugyanabba a gödörbe, s természetesen megbánom.

Mellesleg anyukám is volt, kitől szenvedjen emiatt. Hogyan lehet ezt a folyamatot megszakítani?

Nem drasztikus azért a helyzet, de foglalkoztat.

Tudom, egy pszichológussal kellene beszélnem, ez meg is fog történni, már leszervezve, tehát ne ezt írjátok, hanem a saját véleményetekre, tapasztalataitokra vagyok kíváncsi.