Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Problémás gyerekek » Hogyan játszak vele? Amit én...

Hogyan játszak vele? Amit én szeretnék ő nem nem akarja, amit ő szeretne az számomra értelmetlen.

Figyelt kérdés

Már egyszer feltettem egy hasonló kérdést és azóta sem változott a helyzet.Egyszerűen nem tudok azonosulni a kislányom (8) által oly nagyon szeretett játékokkal.

Most éppen egy kígyóval és egy autóval játszik a szomszéd szobában,épp az imént kértem meg,hogy menjen át a saját szobájába,mert már egyszerűen hallani sem bírom.

Aki már most elítél az ne is olvassa tovább,mert kemény leszek.

Felesleges,de azért leírom,hogy nagyon szeretem,rengeteg kedves tulajdonsága van,értelmes és jószívű,így okom nem lehet panaszra,de a dolgok alábbi részét nem BÍROM:

A kígyó és az autó beszélget egymással.Egy-egy részét kis is mondja a történéseknek,de a nagyobb része a fejében játszódik le,de ennek ellenére se látok semmi értelmet az egészben,már kapásból,hogy egy kígyó és egy autó miről beszélgethet egymással.

Ha elkezdi magyarázni,akkor méginkább kétségbe esek,mert abból meg egy hatalmas katyvasz-zagyvaság jön csak ki,pedig hihetetlenül próbálok "lemenni" gyerekbe.

Ha épp nincs semmi játék a kezében pl. múltkor összefutottam barátnőmmel az utcán,beszélgettünk pár percet,addig ő szerzett magának 2 botot és azzal a 2 bottal is képest volt elbeszélgetni.

A csersznyemagokkal,a lufival MINDENNEL.

Ha játszik,ezt játsza.

2 valami beszélget egymással,de hiába figyelek,hiába hallgatózom sokszor egyszerűen sírva tudnék fakadni attól a ..........

Az óvónő már középsőben szólt,hogy ezekről a GYAKORLÓ JÁTÉKOKRÓL le kell szoktatni,mert ő ehhez már túl nagy.

Lehet,hogy kusza amit írtam,de nem tudom másképp kifejezni magam.

Adjak tanácsot nekem kérlek.

Mit csináljak vele?

Ha meghallom,hogy ilyesmit játszik tereljem el a figyelmét?

Vagy próbáljam lassan leszoktatni róla?

Egyébként szellemileg semmi baja nincsen,az iskolában is szépen teljesít,barátai is vannak,a családi helyzetünk se nevezhető problémásnak.

De nem akar velem semmi mást játszani,mint én beszéljek a ferrarival ő meg a dinoszaurusszal.

Vagy ez pepitában.


2013. jún. 12. 13:49
1 2
 11/15 anonim válasza:
100%

Bárcsak le tudnám írni hogy ez milyen. De nem tudom, mert csak a tapasztalásra vagyok képes.

A szüleim engem elcitáltak vizsgálatra, mondván, autista vagyok.

Aminek tűnt amit csinálok: Fekszik a fűben felfelé néz. Fekszik hason előre néz. Ül a fán, nézi a leveleket.

Amit csináltam: voltam törpe, óriás, voltak szárnyaim repültem, óriás tejszínfabban fürödtem, levegő voltam, föld, víz...

2013. jún. 16. 11:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/15 anonim ***** válasza:
100%
az én fiam is ilyen, ilyen volt mindig, 5 éves. Nekem azt mondták, örüljek, legyek büszke, hogy fejből, képzeletből építkezik és nem a kitalált, megcsinált játékokkal játssza pont azt, amire a Hasbro meg a Fisher Price sok pénzért kialakította. 2 bot, 3 kavics elég volt a boldogságához. Én nem kapcsolódtam be, csak ha kért rá. Inkább helyszínt teremtettem neki, pl jött a fűszál (valami szereplőként) és rajzolt nekik új házat. Ez egy új elem a történetben, egyből átveszi a fonalat, beépíti és így játszik tovább. Ez nekik feszültséglevezetés, természetes, olyan, mint másnak a naplóírás, hosszú telefonbeszélgetés a barátnőkkel, stb. Sosem tiltanám meg, az olyan pedagógust meg, aki arra kérne, szoktassam le erről, megkérném, hogy ő meg szokjon le pl a szexről. Csak egy példa. Szerintem ő remekül elvan, minden másban átlagos, az én fiam az oviban így is játszik, de be is kapcsolódik a csoportos játékokba, viszont egyértelmű, hogy mi a kedvence :) Ez legyen a legnagyobb gondod, őszintén, hogy nem akar veled konkrét játékot játszani. Eljön az ideje majd. Egyébként, ahogy írták előttem, kívülről ez furán néz ki, de ha belátnál a fejébe, biztosan lenne értelme a beszélgetésnek, amit előad.
2013. jún. 17. 06:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/15 anonim ***** válasza:

Ugyan, én is suliba a tollaimmal játszottam, két tollat kineveztem tengeri állatnak, és azok beszélgettek.. :DD

Meg a nagy hajcsattjaim szörnyek voltak, azok is beszéltek.

Meg az olló, a kisautó... Babázni én is utáltam, volt egy lego scala készletem, abban is mindig a 4 cica és a kutya volt a főszereplő, esetleg a két gyerek. A két felnőtt figurával néha játszottam csak.

Én se tudtam nagyon együtt játszani másokkal, se gyerekkel, se felnőttel. Aztán kinőttem, és mondhatni normális vagyok. :D

2013. jún. 23. 15:50
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/15 anonim ***** válasza:
*sulibaN
2013. jún. 23. 15:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/15 anonim ***** válasza:
Ugyan, nincs ezzel szerintem semmi baj. Igaz, én magam is "gyerek vagyok" még, ha a koromat nézzük, de ilyen koromban én is ugyan ezt csináltam csak plüsscicákkal. Mostanában visszagondolni azokra tök égő, de semmi bajom nem lett ebből. :D Egyszerűen csak unatkoztam, és így éltem ki a fantáziámat, mert pl.: rajzolni meg lusta voltam. A wc-n ülve, amikor nem volt semmilyen normális olvasnivaló, simán elkezdtem "beszélgetni" a nadrágom zsinórjával, vagy akár dínó, sárkány, kutya fejeket formázva a kezemből alakítottam ki, kis történeteket. Én személy szerint magamtól nőttem ki belőle, mert más kezdett el érdekelni, és mai fejjel már más dolgok is lekötnek.
2013. júl. 6. 11:23
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!