Lehet valami baj a barátnőm kisfiával?
3 és fél éves kisfiúról van szó. Későn kezdett el beszélni, azelőtt csak "hadovált" a saját kis nyelvén amit senki nem értett. Most is elég nehéz érteni vagy egyáltalán nem érteni amit mond. Még sokszor a szülők sem értik. Sokszor összejárunk, szeretjük őket, csak nem akarom őket megbántani hogy szerintem már szépen tisztán kellene beszélni neki. Azon kívűl nagyon aktív gyerek, állandóan rohangál, ugrál, kiabál, verekszik. Ha mi megyünk hozzájuk semmivel nem engedi játszani a fiamat, mindent elvesz tőle. Ha valami miatt rászólnak dühkitörése lesz, nem lehet neki szépen elmagyarázni semmit, hogy miért nem lehet ezt csinálni. Fetreng a földön, mindent dobál és ha nem engednek a szülők még mindig, akkor ledugja az ujját a torkán. Semmi nem köti le 10 percnél tovább. Sokszor beszélgettünk már együtt erről, hogy kezelhetetlen, mert teljesen ki vannak tőle. Felvetettem hogy nem-e hiperaktív. Azt mondták hogy biztos hogy nem. Angliában élünk, a védőnő sem tudja felmérni a helyzetet. Oviba jár de csak pár órát tölt ott és ott sem beszél. Nem akarom nekik mondani, de jó lenne tudni, hogy csak rossz nevelés, vagy tényleg van a háttérben valami.
Pár szót írok ahogy beszél a kisfiú.
atajok-akarok,potoj-motor,tosi-kocsi,totós-kalóz,tösi-köszi, minden z hang=s vagy sz, k=t c=s
válasza: válasza: válasza:A kétnyelvű környezet hatással lehet a beszédtanulásra. A késői beszédintulás talán részben ennek tudható be.
A pöszeség alapvetően ebben a korban nem probléma.
Egy hallásvizsgálat azért nem ártana.
A viselkedéséről a leírtak alapján nem lehet eldönteni, hogy hiperaktív-e, de nem zárható ki.
Az angliai viszonyokat nem ismerem, de biztos van hely, ahol fel tudnák mérni a kisfiút. Valamilyen mozgásterápia mindenképpen javasolt lenne, (Ayres, Tsmt), ez hatással lehet a beszédmotorikájára és a figyelmére, aktivitására is.
válasza: válasza: válasza:A viselkedése (amit leírtál) tisztára olyan, mint az én kisfiamé, amikor 2 éves volt, és beindult a dackorszak. Most 3 éves a fiam, és már nagyon sokat változott jó irányba, pedig néha már én is azt hittem, nem normális. Nem tudom, a kisfiú egészséges-e, de a viselkedési problémák adódhatnak a kommunikációs problémákból. Lehet, hogy nála most tetőzik a dackorszak. Nálunk is volt olyan, hogy a fiam ledugta az ujját a torkán, fetrengett a földön, sőt egy időben a fejét verte a padlóba, ha nem ért el valamit, de én csak annyit mondtam neki mindig teljes fapofával, "butaságot csinálsz, ez fájni fog neked/hányni fogsz", aztán elmaradtak ezek a dolgok. Ha dobálta a játékát mérgében, elvettem tőle és mondtam neki, hogy "ha megnyugodtál, visszaadom". Ezt is elhagyta. A dühkitörései is már sokkal ritkábbak, kezelhetőbbek. Ezeket csak azért írom, hogy sok türelemmel és odafigyeléssel (ha tényleg nincs valami betegsége) lehet kezelni ezeket a viselkedésformákat.
Én megértem, ha egy kisgyerek a vendég gyerektől elveszi a játékokat, hiszen azok az övéi. Mi a barátainkkal azt szoktuk csinálni, hogy aki vendégségbe megy, annak a gyereke magával visz a saját játékaiból párat, és így lehet csereberélni, egymás játékai nagyon jól lekötik mindegyik kisgyereket. Ilyen módon a kisfiam már alig várja a vendégeket, örül, hogy játszhat a másik gyerek autóival, játékaival, és amit elviszünk vendégségbe, azt szívesen odaadja, hiszen ő meg játszhat a házigazda gyerekének játékaival. Nektek is ezt ajánlom.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!